Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Kovács Ágnes: Népköltési szövegek a Flóri könyvében

Előrehaladott tüdőbaja, melyet az akkori orvostudomány még sem idejében felismerni, sem gyógyítani nem tudott, megfosztotta őt a vidám társasági élettől, ehelyett férje olvasmányokkal igyekezett őt kárpótolni. Olvasmányai közül Wilderspinnek a korai nevelésről írott munkája, a tanmenet és tananyag nélkül szűkölködő hidjai ,,kisoskola" és növekedő, értelmesedő kislánya késztették őt arra, hogy egy - eddigi ismereteink szerint előzmények nélkül álló - magyar óvodai tankönyvet írjon, szerkesszen (Bezerédj Amália 1840.). A Flóri könyve az ABC-vel kezdődik és a Föld s azon belül Magyarország leírásával végződik. A szépen illusztrált kötet tartalmaz még megszívlelendő bölcs mondásokat, meséket, játékokat, növények és állatok leírását - mindezt jórészt párosrímű versekben - valamint 25 saját szerzeményű dalt is. Tudjuk, hogy Flóri könyvét Amália halála után férje rendezte sajtó alá a napjainkig fennmaradt kéziratból, szerzője tehát, ha életben marad, valószínűleg bővített, módosított volna, nem tételezhető azonban fel, hogy lényegében megváltoztatta volna. Flóri könyve eredeti formájában népköltési szövegeket nem tartalmaz, a népköltészet csupán nyomokban fedezhető fel benne; az apró mondások népdalokra emlékeztető első sorai, a „Koszorús játék" valószínű népi előképe, a dallamokban fellelhető népköltési reminiszcenciák azonban a háttérben maradnak Amália pedagógiai buzgalma, emberjobbító didaktikai célkitűzései direkt kifejezése mögött. Bezerédj Amália népiessége Flóri könyve című munkája után ítélve nem tudatos, hanem inkább ösztönös. Az európai műveltségű fiatal hölgy élete utolsó éveit jórészt a hidjai pusztán töltötte, a jobbágyok, cselédek gyermekeivel foglalkozott, egyszerűen nem tudta magát kivonni környezetének hatása alól. S bár a Flóri könyve egyes életrajzírók szerint egy angol gyermekkönyv nyomán készült, olvasási gyakorlataiban, apró mondásaiban, gyermekjátékaiban, dallamaiban a magyar népköltészet ismeretére utaló jeleket hordoz. „A Flóri könyve közel 100 évig volt a legnépszerűbb magyar gyermekkönyv, 1927-ig 16 kiadásáról tudunk. Ebből 8 lényegében azonos az első kidással, később átdolgozták és új versekkel bővítették" (BAUER Tiborné, 1970. 73. p.) Jelentős változást hoz az 1872-es kiadás. Ebben a kiadó tájékoztat arról, hogy a könyv végén levő versek „nincsenek az olvasni kezdő gyermek látóköréhez mérve" ezért „felkérte Rajka Teréz tehetséges erdélyi költőnőt, hogy a kötetet Bezerédj szellemében, de a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően dolgozza át." (BAUER Tiborné, 1965. 248.) A 16. kiadás az első 8 lényegében változatlan kiadáshoz, de az 1872-es Rajka Teréz-féle átdolgozáshoz képest is lényegesen megváltozik. Az ABC elmarad s Bezerédj Amália és Rajka Teréz - részben átdolgozott - versei mellett más, egyelőre nem azonosított költőktől verseket és bőséges népköltési anyagot találunk benne. „Annyi bizonyos - írja SZONDY György -, hogy a nyolcvanas években RUDNYÁNSZKY Gyula, 1908-ban SCHÖPFLIN Aladár dolgozta át a könyvet, s mai alakját a Rudnyánszky-féle átdolgozással nyerte. Most is fenntartom azonban azt a . . . feltevésemet, hogy Rudnyánszky előtt Gyulai Pál is foglalkozott a Flóri könyvével. A ma forgalomban levő kiadásban ugyanis Hey-versekre bukkanunk, amelyek az 1872-i kiadásból még hiányzanak, Rajka Teréztől tehát nem származhatnak, viszont öreg emberek emlékezete szerint a nyolcvanas évek előtt már benne voltak a Flóri könyvében, ami azt jelenti, hogy a RUDNYÁNSZKY-féle átdolgozás már benne találta őket. Hangjuk GYULAI Pálra vall, aki ez idő tájt több más német gyermekverset és dalt is átdolgozott; s ezt a feltevésemet látszik erősíteni az a körülmény, hogy Bezerédj Amália kézirata a GYULAI hagyatékkal került a Nemzeti Múzeumba." (Szondy György 1937. 17-18. p.)