Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Kovács Ágnes: Népköltési szövegek a Flóri könyvében

KOVÁCS ÁGNES NÉPKÖLTÉSI SZÖVEGEK A FLÓRI KÖNYVÉBEN A folklórkutatás egyik következménye, velejárója a folklóralkotások felhasználása a gyermeknevelésben. A szülő s még inkább a pedagógus kiemeli közvetve vagy közvetlenül a folklóralkotást - esetünkben a népköltési szöveget, mesét mondát, mondókát, gyermekjátékot - természetes környezetéből, a népi kultúrából nonverbális velejárói, funkciója, társadalmi és hiedelemháttere figyelembevétele nélkül, és felhasználja vátlozatlan vagy megváltoztatott formában a gyermek nevelésére, szórakoztatására. Ennek a tevékenységnek ideológiai megokolása van, s ennek ismét története, melynek kezdetei egybeesnek a magyar népköltési kutatás és a gyermekirodalom megindulásának kezdeteivel. A gyermek kezébe adott, oktatott népköltési alkotások milyensége függ a gyermek életkorától és a mindenkor érvényben levő iskolai rendszertől. Talán a legkorábbi és napjainkig a legtartósabb, legsokoldalúbb népiköltési hatások az óvodában érték és érik ma is gyermekeinket. Az első budai óvoda kezdetben német gyermekeket oktatott német nyelvre. Később a magyar nyelvbe, magyar kultúrába való bevezetés egyik eszköze a népköltészet volt. Jeles elődök nyomán vessünk egy pillantást az óvodai népköltészeti oktatás kezdeteire. „Hazánkban az első óvoda 1828 június i-én nyitotta meg kapuit Budán, a Mikó utcában „angyalkert" néven. Alapítója Brunszvik Teréz (1775 —1861) - Beethoven tanítványa és barátnője - volt. Brunszvik kezdeményezése hamarosan követőkre talált. 1829-ben további két budai, egy pesti és három vidéki óvoda létesült, majd a következő években ezeket továbbiak követték" (VÁG Ottó, 1963. 78-79. p.) A „továbbiak" sorába tartozik a Tolna megyei Hídján létesült óvoda is, melynek alapítási évét nem tudjuk pontosan; 1828-36 között több dátumot emlegetnek a hazai óvodatörténet kutatói. Bezerédj István, Tolna megye másodkövete és felesége Bezerédj Amália áldozatkészsége, a pedagógia iránti érdeklődése és az „egyszerű nép" felemelése iránti vágya hozta létre. „Lássuk, mit ír erről az óvodáról a Kisdedóvó Intézetek Magyarországban Terjesztő Egyesület (alapítási év 1836) 1843-iki Éviapja: 'Az úri lak udvarában volt présház lőn egy nagyobb és egy kisebb szobává átváltoztatva, mellyekben egyszerűen, sok előkészület nélkül Wilderspinnek könyve után a tisztelt két hölgy (Amália és testvére, Etelka) a 'kisdedóvást' s azzal egybekapcsolva korosb gyermekeknek is osztályonkénti tanítását egy tanító segedelmével elkezdette. Csakhamar sikerült nekik szeretettel és apró kedveskedésekkel az intézetbe járást megkedveltetni 's mintegy divatba hozni a' cselédek gyermekei között; szomszédból is jövének gyermekek az intézetbe, mellynek számára ugyanott készült akkor nagy része a Flórt könyvének" (PRAHÁCS Margit, 1953. 523. p.) PRAHÁCS Margit 1836-ra teszi a hidjai óvoda létrejöttének időpontját. Ekkor Bezerédj Amália (1804-1837.) már túl volt első elbeszélése és első zeneműve megjelenésén, már megszületett kislánya, Flórika (1834-1844.) és ő már súlyos beteg.