Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Tóth Judit: Az iskolai tananyag folklorizációjához

TÓTH JUDIT AZ ISKOLAI TANANYAG FOLKLORIZÁCIÓJÁHOZ (Az Arany ABC) Egy közösségben - így a hagyományos paraszti közösségben - felnövő személyiséget alapvetően két, folytonosan érvényesülő hatás alakít. Az egyik a család, majd az életkori csoportok és a teljes közösség spontán érvényesülő, szándéktalanul is közvetített hatásainak közege, amit KRESZ Mária ,,a paraszti élet nevelő hatása" kifejezéssel jelöl.

1 E hatásoknak a kisugárzása és befogadása egyaránt ösztönös. A „kibocsátó" közösség és a befogadó egyén kölcsönös és ösztönös kapcsolata alkotja azt a tartalmat, amit a belenevelő dés fogalom jelöl. Ezekhez viszonyítva másodlagosak a tudatosan irányított nevelő szándékú ráhatások, s intézményi kereteken kívül a paraszti közösségekben csekély mértékben érvényesülnek. A személyiség fejlődésének egyes szakaszaiban javarészt a társadalom szervezett intézményei (iskola, egyház, egyesületek, társulatok) közvetítik az egyén felé. Dolgozatunk észak-magyarországi aprófalvas református területről igyekszik bemutatni, hogy e század első felében milyen szerepe és hatása volt az osztatlan iskolának a felnövő nemzedék - elsősorban morális - nevelésében, s hogyan segítette ezt a tananyag és a tanító nevelő tevékenysége. Az iskolai munkában a tudatos nevelői ráhatások érvényesülnek: - a tananyag (beleértve és hangsúlyozva a hivatalosan elő nem írt, csupán egyes tanítók működéséhez köthető ismeretek átadását is), - a tanító egyénisége, a tanítási anyagon túli ismeretközlő, szemlélet-alakító, magatartást szabályozó és nevelő tevékenysége révén. A tankönyvek ismeretközvetítő szerepére a folklórkutatás már jó ideje odafigyel. Az iskola és a tananyag más szempontú vizsgálatával azonban - annak ellenére, hogy BENEDEK Elek 1898-as, a népiskolai oktatásról szóló összefoglalása annak nevelő, formáló szerepére már felhívta a figyelmet

2 - alig találkozunk a néprajzi irodalomban.

3 Ezek az iskola közösségteremtő és alakító szerepét hangsúlyozzák, és nem foglalkoznak a tananyaggal (ugyanígy kimarad a történeti szempontú pedagógiai munkákból is), mivel a hagyományos szemlélet nem tekinti azt a hagyományos paraszti kultúra részének/

1 A hivatalosan előírt ismereteket valóban nem tekinthetjük annak, bár egyes tantárgyak, pl. a beszéd- és értelemgyakorlatok keretéül . 1 KRESZ M. 1948. 60. 1. 2 BENEDEK E. 1898. II. kötet, Család és iskola c. fejezet. 3 GÖNCZI F. 1937; KRESZ M. 1942: MÁRKUS M. 1943; GAZDA K. 1980. 4 Mennyire hatott a gyermekre az iskolai tananyag, és milyen mértékben a hagyományos paraszti közösségnek az anyaga? Bizonyos szemléletet kialakított-e az iskola? - Ezekre a kérdésekre hívta fel a figyelmet a falusi gyermekek életével foglalkozó veszprémi tanácskozáson Petánovics Katalin. A Bakonyi Múzeum kutatási tervében már szerepel az iskolai élet kutatása, valamint a falusi elemi iskolák kataszterének elkészítése. LACKOVITS E.-FODOR Zs. 1980.