Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

B. Zsoldos Julianna: A proverbiumkutatás transzformációs elmélete

A magyar közmondások mindegyikében alárendelő viszonyban kapcsoljuk szoros szerkezeti egységbe az elemeket. Az egyik elem legtöbbször az alany, s ennek ellenpárja hasonlító határozó. A másik ellentétpár ezekhez az alaptagokhoz járul minőség-, mennyiség- vagy birtokos jelzőként. Pl.: „Jobb tisztességes kár piszkos nyereségnél." kár nyereség tisztességes piszkos Gyakran határozóként bővíti a szerkezetet a másik elempár. Pl.: „Jobb dicsőségesen halni, mint gyalázatosan élni. „Nem ritka az a szerkezeti variáció sem, amelyben az alanynak és ellenpárjának van egy azonos bővítménye, s annak a jelzője vagy határozója adja a másik ellentétpárt. Pl.: „Jobb a helybeli hét bűnnel, mint a vidéki eggyel." helybeli vidéki I I bűnnel (bűnnel) J I het egy Nagyon ritka a tárgyas szószerkezet, néhány esetben pedig nincs szintagmatikus kapcsolat az antonímák elemei között, hanem szószerkezetbokrot alkotnak. Pl.: „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok." Ez a szerkezet is alakulhatott a jelzősből, ezt látszik igazolni egy tájnyelvi variáns: „Jobb a mai veréb, mint a holnapi túzok." Összesen 4 olyan közmondást találtunk, amelyekben az elemek valamelyike önálló mellékmondatban szerepel. Ezek más-más típusú alárendelések: „Jobb a kevés jószág, mely kövér, mint a sok, mely sovány." „Többet ér a szalmakunyhó, hol nevetnek, mint a palota, hol sírnak." „Jobb, ha az okos hamar meghal, mint ha sokáig él a bolond." Figyelemre méltó az utolsó példánk, mivel egyedül ebben bukkantunk rá a Cserkaszkij által említett megengedő (koncesszió) mellékmondatra: „A teve, ha rühes is, többet ér, mint az egészséges szamár." Bizonyos, hogy ez sem magyar eredetű, mivel a tárgyi-képi tartalom nem a mi kultúránkra jellemző. A preferatív szerkezeteket vizsgálva találtunk egy olyan közmondás-típust is, mely az előzőnél bonyolultabb. Ebben 3 pár antoníma kapcsolódik össze. Hat ilyen példánk van, ezek az előzőből fejlődhetek. Az egyik változatban az újabb elempár a második paraméter jellegzetességét erősíti, fokozza: „Jobb a száraz kenyér békével, mint a hizlalt borjú perlekedései." béke ^ perlekedés a ]> a borjú <^ kenyér b Ü> b I I hizlalt száraz c > c "cBa > cBa