Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

B. Zsoldos Julianna: A proverbiumkutatás transzformációs elmélete

ez az értékrend relatív, attól függ, mivel egészülnek ki a mondatban: ,Jobb ma itt, mint holnap ott", „Jobb elöl egy seb, mint hátul egy se" (itt - ott, elöl - hátul). Ide soroltuk azt a néhány példát is, amelyekben nem antonímák a premisszák: ól - csűr, erszény - barát, árnyék - kard, sas - bagoly stb. Kifejezetten csak szójáték az alapja két közmondásunknak: „Jobb egy sodor, mint egy sógor", „Jobb a Krisztus főzte, mint a Kristóf melegítette" (Jobb a bor, mint a sör'). Visszatérünk a szabályos antonímákra épülő szerkezetek vizsgálatára. Tehát a szelekció után 65 olyan közmondásunk marad, melyek elemeikben megfelelnek Cserkaszkij példájának. A következő lépésben megvizsgáltuk, hogy szabályosan jelentkezik-e az elemek kereszteződő kombinációja. Az előző példákat alapul véve: szeretni ^ gyűlölni közelről ^ távolról szerető . ^ gyűlölő csók -""^ seb Tehát: baZ>ba, ill. abÜ>ab, azaz az elemek kapcsolódása teljesen szabályos. A továbbiakban az átalakítási folyamat szabályosságát kell ellenőriznünk. Az előző példa: „Jobb a szeretőnek sebe, mint a gyűlölőnek csókja" elemzése a következőképp történhet: Jobb a csók, mint a seb; Jobb a szerető, mint a gyűlölő. A lehetséges kapcsolódási variációkat mellőzve kiemeljük az adverzió - koncesszió viszonyát: Jobb a seb, de a szeretőtől, mint a csók, de a gyűlölőtől. Jobb a szerető, bárha sebez, mint a gyűlölő, bár há csókol is. Ez a példa - de a többi is - igazolja, hogy a magyar közmondások végleges formába sűrítésének folyamatában is felbukkanhattak ezek a logikai konstrukciók. Elemzésünkből kimaradt egy lépés: a konjunkció megfelelése az adverzió-konccssziónak. Ez azért történt, mert szerintünk a magyar példák nem transzformáihatók konjunktív szerkezetekre. A birtokos jelzős és a határozós szerkezetek némelyikénél ugyan lehetséges ilyen átalakítás: „Jobb a száraz kenyér békével, mint a hizlalt borjú perlekedéssel" Jobb a száraz kenyér és a béke, mint a hizlalt borjú és a perlekedés; a minőség- és mennyiségjclzős szerkezetek mögött azonban nem feltételezhetjük a konjunkciót. A „Jobb egy adok, mint száz kérek" nem identikus ezzel: Jobb az egy és az adok, mint a száz és a kérek - sőt teljesen értelmetlen. Az elemek sorrendjét illetőn sem tudunk olyan szabályt megállapítani, mint Cserkaszkij, mert a magyarban nem a fontosság dönti cl az elemek helyét, hanem a mondattani szerep. így a jelző mindig megelőzi a jelzett szót, bár-hol egyik, hol másik tartalmazza a fontosabb paramétcrt.1 Nézzük meg ezek után a kettős preferenciát tartalmazó magyar közmondások felszíni szerkezetének jellemzőit! Mi ugyanis azt valljuk, hogy az sem mellőzhető. A mintául vett orosz közmondásban a 2 antonímapár minden eleme azonos mondatrész, így halmozott bővítmények: élni (élni) szegényen egészségcsen beteg'e^T^^^gazdagon