Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

B. Zsoldos Julianna: A proverbiumkutatás transzformációs elmélete

kott maradni), csak a másik változik. Lényegében ezekben is egy antonímapár van. Pl.: „Jobb a sovány kenyér, mint a penészes." kenyér (kenyér) i, I. sovány penészes „Szép kard, ha fényes, de jobb, ha éles." (kard) ^> kard Sarkított formája az egyszerű preferenciának az, amelyikből az összevetés másik eleme teljesen hiányzik. Pl.: „Jobb a más kútjából meríteni", „Jobb a kormányzó hajótörés után". A hallgató (olvasó) azonban egyértelműen kiegészíti gondolatban a megállapítást, mivel evidens antonímára épül: másé-magunké, után-előtt. meríteni ^> (meríteni) I I kútjából (kútjából) I r L •« mas (magunk) Nem ritka eset az sem, hogy a mondat alanya hiányzik. Pl.: „Jobb itthon, mint otthon", „Jobb későn, mint soha". Ezek a nagyon általános tartalmú lenni, csinálni, tenni szavakkal tehetők teljessé, elhagyásuk nem okoz zavart a kommunikációban. Komikus hatásúak azok az egyszerű preferenciák, melyek a valami-semmi antonímával variálnak. Pl.: „Jobb valami, mint semmi", „Jobb a foltos, mint a semmi ruha", „Jobb egy rongyos szűr két semminél". Az egyszerű preferenciák jellemzője tehát az erős sűrítés, a hiányos grammatikai szerkezet. Összetett preferenciát 85 magyar közmondás tartalmaz, ez 0,4%-a a mi proverbiumkészletünknek. Ezeken a példákon vizsgáljuk meg tüzetesebben azokat a törvényszerűségeket, amelyeket Cserkaszkij mutatott. Példáinkban megfigyeltük a szembeállított elemek egymáshoz való viszonyát, illetve ezeknek a szerkezetben elfoglalt helyét. A 85 közmondás közül 65 szabályos antonímákat tartalmaz. Pl.: „Jobb a rokont távolról szeretni, mint közelről gyűlölni." szeretni X gyűlölni közelről X távolról „Jobb a szeretőnek sebe, mint a gyűlölőnek csókja." szerető x gyűlölő csók ^ seb Ezekben a példákban értékbeli különbséget is megállapíthatunk az elemek között, hiszen szeretm-gyűlölni Z> közelről-távolról stb. Találtunk 20 olyan szerkezetet, melyekben eltérés van a premisszáknál. Szabályos antonímákra épülnek, de közöttük nem lehet értékbeli különbséget felfedezni, illetve