Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

B. Zsoldos Julianna: A proverbiumkutatás transzformációs elmélete

1. Eltérés lehet a premisszáknál, ezzel komikus hatás elérése a cél. Ilyenkor olyan elemeket állítanak szembe, melyek nem antonímák. Pl. ,Jobb, ha nagy hasad van, mint kicsi koporsód." (premissza: has>koporsó) 2. A logikai műveletek is eltérhetnek: az optimum és pesszimum jelentésések kereszteződése helyett más kapcsolatban alkalmazzák a koncesszió-adverzió viszonyt. Pl. „Jobb gazdagnak lenni, de egészségesnek, mint szegénynek, de betegnek." Mint említettük, ez trivialitás, nem paremia. A szemiotikai fókusz kiválásának csak az információ teljes átalakításának végén kell bekövetkeznie. Ha az átalakítás csonka, tehát előbb kiválik a paremia fókusza, a háttérinformáció kevesebb lesz, így az aforisztikusság mértéke csökken.

20 Megvizsgáltuk a magyar közmondáskorpuszt abból a célból, hogy a megfelelő adatokkal igazoljuk vagy cáfoljuk Cserkaszkij elméletének általános érvényességét. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Bp. 1966.) c. könyvét olyan gyűjteménynek tekintettük, mely reprezentálja az egész magyar anyagot, a benne található proverbiumok az egész magyar nyelvterületre érvényes mennyiségi és minőségi jellemzőket adnak. Összegyűjtöttünk minden olyan közmondást, melyekben preferencia szerepel. Kerestük a Cserkaszkij által feltárt szabályosságokat, s megkíséreltük az egyezések és eltérések feltérképezését. Elsőként kerestük az elemzett orosz közmondás magyar megfelelőjét. Szerkezetileg ugyan nem, de tartalmilag azonos a következő: „Többet ér az élete egy egészséges koldusnak, mint egy beteg királynak." A grammatikai (felszíni) szerkezet mögött azonosak a mélystruktúrában szembeállítható premisszák. A magyar közmondás azonban metaforában sűríti a gazdagság-szegénység fogalmát (király-koldus). Az elemek közötti kapcsolat is más, ennek jellemzőit később tárgyaljuk. Kerestünk olyan példákat, melyekben a grammatikai szerkezet pontosan megfelel az elemzett orosz közmondásnak. Egyetlen azonosat sem találtunk. Ezek után rendszereztük az egész magyar anyagot az elemek struktúrája szerint. O. Nagy Gábor gyűjteményéből tehát azokat a közmondásokat emeltük ki, melyekben különböző fokú (egyenlőtlen) hasonlítás van. Ezek legtöbbször olyan alárendelő összetett mondat formájában szerepelnek, melynek főmondatában az állítmány: jobb, többet ér, inkább, inkább légy, kedvesebb, édesebb - így fejezzük ki az előnyben részesítést (preferenciát) -, mellékmondatuk pedig hasonlító határozói jellegű, kötőszava: mint, minthogy, mintsem, hogysem. Megjelenhet a preferencia egyszerű mondatban is, ilyenkor a bővítmény hasonlító határozó. összesen 133 példát találtunk, ez a gyűjtemény 20 ezres anyagához viszonyítva 0,7%, tehát nem jellemző. Ez a mennyiség tovább csökken, ha kiválasztjuk közülük a kettős preferenciát tartalmazókat, vagyis amelyek pontosan megfelelnek a „kisebbik rossz választása" logikai invariánsnak. Elkülönítjük tehát az egyszerű preferenciákat, de ezeket is jellemezzük röviden. A 48 egyszerű preferenciának, két típusa van. Egyik csoportba azokat soroltuk, melyekben két fogalom tartalma között minőségi különbséget teszünk. Ilyenek: „Jobb adni, mint kapni", „Jobb dolgozni, mint éhezni", „Jobb egy ménes, mint egy csikó" stb. A másik csoportba azok a közmondások kerültek, melyekben az értékesség attól függ, hogy milyen minőségű a dolog, kivel történik, kihez tartozik, milyen körülmények között történik stb. Grammatikailag ez mindig alárendelő szó- vagy mondatszerkezetek kapcsolatát jelenti, melyekben az egyik mondatrész azonos (ez el is szo20 i. m. 50-51. !•