Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Hankóczi Gyula: Dudák és dudások Mezőkövesd környékén

nes facső a gordó; mind a fejben, mind a go/Y/dban a .r/'pok; s a dudát levegővel ellátó szerkezet a fújtató. Általános vélemény, hogy a duda kutyából készül.

5 Ritkábban birkabőrt is emlegetnek. Ezt használta Vékony János egykori dudás is, nem lévén azonban pásztorember, Prokkal János egerlövői juhásztól vette, aki megfelelően ki is készítette neki. Vékony János csak a farészeket faragta: a kecskefejet utánzó dudafejet - aminek igazi díszét azonban nem is annyira a faragás, mint inkább az ólombeöntés meg a tükördarabkák adták -, a sípszárat, ugyanúgy a gordót és a fújtatót is. A bőr kézhezvétele és a farészek elkészülte után a tömlő egyik végébe néhány cm átmérőjű fakorongot tett, s ezt madzaggal körülkötötte, így légmentesen elzárta. A következő mozzanatban a fejet, a gordót és a fújtatót kötözte bele az állatbőr nyaki, illetve láb nyílásaiba. A fejre még külön madzagot kötött, amire felakasztva tartotta a kamrában, az ajtó mögött. Egyes dudások más állatfejet is faragtak maguknak, így egy Cine nevű például kosfejet csinált hangszerére. 3. A mezőkövesdi és környékbeli hangszerjátékosok némelyikének csak létezését tudjuk, másokat gúnynevük alapján ismerünk, többségüket azonban valódi neve szerint is azonosíthatunk. A mezőkövesdi dudások közül Bartba Mihály, Kaló János, Urbán. .., Pázmándi Mihály, Vámos Gáspár, valamint Csúcsom és TD ácsi ragad ványnevűeket, továbbá Sallai Józsefet és Vékony Jánost ismerjük. Szomszéd falubeli társaik közül a szihalmi Farkas Mátyás és a tardi - neve szerint nem ismert - dudásról vannak adataink. Barta Mihályról annyit tudunk, amennyit HERKELY Károly említett

6 róla. Kaló János, csima, kövesdi paraszt, aki summásmunkával kereste kenyerét. A múlt század vége és a századforduló zenésze, a 20-as évek elején halt meg. Urbán . . ., cine, a dudálás mellett számos más tevékenységet is folytatott. Öreg korában egy mezőkövesdi boltban alkalmazták, de ezen kívül egyházi szolgálatban is tevékenykedett, mint kereszthordozó és orgonafújtató, az 1930-as évek végén bekövetkezett haláláig. Pázmándi Mihály e század első évtizedében még Szentistvánon dudált, de ő is mezőkövesdi illetőségű. Vámos Gazsit egy múltszázadvégi bogácsi farsangi bál kapcsán emlegették, mint Kövcsdről hozott dudást. A Csúcsom és Dácsi ragadványncvű dudások hivatalos neve ismeretlen, emléküket - más dudások neveivel együtt - egy mondóka őrizte meg: „Cseki, Csima, Csúcsom, Dácsi, meg az öreg Jancsó bácsi." Cseki dudásról kell még megemlékeznünk, akinek valódi neve Sallai József, s különös ismertetőjele, hogy orra helyén csak két lyuk volt látható. Szegényparaszti sorból való summás, mezőgazdasági munkás volt. Vékony János, jancsó az egyetlen kövesdi, akiről viszonylag teljes adatokkal' rendelkezünk, s akinek ezen kívül fényképe és hangfelvétele is megőrződött napjainkig (3. kép.) Vékony János 1864-ben született Mezőkövesden, Vékony János és Bán Anna gyermekeként. Fiatal korában summás munkára járt, de megtanulta az órásmesterséget, s a dudával is kapcsolatba került apai nagybátyja Vékony Mátyás révén. Tőle tanulta mind a játékot, mind a készítést. Mezőkövesden és a környék falvaiban is népszerű volt, nemcsak mint dudás, hanem mint a menyasszonyt szépen búcsúztató jóbeszédű ember is. Maga kétszer nősült, s négy gyermeke született. 1938 januárjában rádiófelvé5 A készítés részletes leírásáról lásd: FÜZES E. 1958. 179-187. 6 HERKELY K. 1939. 101. 7 A Pátria népzenei gramofonlemez felvételek jegyzőkönyve, 53. Köszönetet mondunk Gábry Györgynek, a Néprajzi Múzeum Népzenei Gyűjteménye vezetőjének, aki a fenti dokumentumot, valamint a felvételek vonatkozó részét rendelkezésünkre bocsátotta. Köszönet illeti továbbá Szajkó Andrásné, Vékony Anna mezőkövesdi lakost, aki a jegyzőkönyvi adatok kiegészítésével és édesapja fényképének, valamint felvételre hívó levelének kölcsönadásával támogatta munkánkat.