Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Hankóczi Gyula: Dudák és dudások Mezőkövesd környékén

1 Í 4. kép. Részlet abból a levélből, mellyel Vékony Jánost meghívták a Magyar Rádióba tele is készült (4. kép.), így dudálása ma is meghallgatható a Pátria lemezeken. Dudáit maga készítette, néhányat el is adott közülük. 1929-ben vagy 1930-ban játszott utoljára lakodalomban, ezután már csak otthon vette elő hangszerét a család fiataljainak szórakoztatására. 84 éves korában halt meg Mezőkövesden. Szihalom dudása Farkas Mátyás, kisa, földműves. Fémsípszárú dudájának megszállottja volt, anynyira, hogy még családtagjait is csúfolták miatta. Ez okozta hangszerének pusztulását is. Ö maga századunk első évtizedében halt meg. Tard ismeretlen nevű dudása a 19. század utolsó éveiben még muzsikált falujában, fújtatós dudája mellett olykor dalra is fakadt. Társadalmi helyzetére nézve : „parasztember volt a maga házánál." 4. Mezőkövesden a kutyaduda mindenekelőtt lakodalomban, leánynézőben, kérőben, olykor eljegyzésen; karácsonyi bálban, újévi köszöntéskor,

8 a farsangi ivóban, valamint a fonóban játszott. Az általunk megfigyelhető időszakban a duda már nem a teljes lakodalom, hanem csak az úgynevezett lánylakzi, azaz a lány házánál tartott vigalom hangszere. A fiú, pontosabban a vőlegény házánál ezzel egyidőben már cigánybanda vagy rézfúvós zenekar szolgáltatta a zenét. A dudásnak rendszerint a menyasszony búcsúztatásának idejére kellett megjelennie az illető háznál. Ott elfoglalta helyét a kemence padkáján, s a búcsúztatás után, másutt az esküvő végeztével s a vendégsereg megérkezése után kezdett muzsikálni. A mezőkövesdi idős emberek azt emlegetik leginkább, hogy dudásaink a padkán állva olyan hévvel verték az ütemet a lábukkal,

9 hogy a mulatság után bizony tapasztani kellett. Az álta8 HERKELY K. 1939. 36. 9 Vö.: CSILLÉRY K. 1951. 67.