Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Pintér István: Településnéprajzi folyamatok vizsgálatának és modellálásának néhány kérdéséről

szántó kert OTOZS •MO u legelő mg. term. erdő művelés alól kiv. egyéb össz. t. 1878 728 X 1

1 99 135 973 1056 41 96 2166 238 1168 1067 40 X 2275 1895 749 35 24 122 238 1168 1067 40 X 2275 1913 749 38 19 122 239 1167 1067 129 X 2363 1935 824 39 20 142 249 1274 1364 119 X 2757 1962 690 39 19 138 321 1207 1462 99 X 2771 1966 554 39 19 139 394 1145 1535 9

1 X 2771 Az egyes művelési ágak közül a településnéprajzi viszonyokat legkevésbé befolyásoló kert, gyümölcsös és szőlő területe mutat csupán állandóságot, a határhasználatnak teret nyújtó egyéb művelési ágak dinamikája egészen más. A szántóterület növekedésén, majd csökkenésén a rét, a legelő, az erdő kiterjedésén mintegy visszatükröződik Szuhafő koronkénti gazdasági helyzete. Az 50-es évekig tartó gazdasági növekedés mind nagyobb szántóterületet követelt. A gazdálkodás későbbi nagyarányú leromlása a szántóföldek összezsugorodását, a legelők és az erdők területének növekedését eredményezte, amely együtt járt az állattartás struktúrájának átalakulásával is.

31 év 1895 191

1 1935 1942 1962 1966 ló 103 117 93 87 30 11 sertés 297 308 249 211 191 186 juh 820 359 741 1187 1418 sz. marha 239 221 212 437 128 167 Az állatállomány létszáma az elmúlt több mint 8 évtizedben állatfajtánként eltérő mozgást mutat. A ló- és sertésállomány a század elejétől rohamosan fogy, ezen belül is a lovak aránya mutatja a nagyobb csökkenést. A lovat igás állatnak használták, az 50-es évektől viszont a község gazdálkodásának nagyarányú leromlásával visszaszorult a szántóföldi művelés, lényegében megszűnt az egyéni fakitermelés, fafuvarozás. Ennek következtében folyamatosan csökken a lóállomány. A ló31 M.S.K.. Űj sor. 10.. k. ; M.S.A. 1870-1970. III. k. Községsoros adatok. Állattenyésztés KSH. Budapest.