Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Pintér István: Településnéprajzi folyamatok vizsgálatának és modellálásának néhány kérdéséről

9 P /i (i E

} El Ci E! E ) â

—a

—à C3 • RAKODÓ rr-T" V e t

. k e r t j u h a kol r lakóház y k p p <? h 9 l R A K O D Ô j u hakolj ó I ól ól j I "I ^~^~

"^\ P f 9 P veteményeskert n n n n V» C n ól ól les 3. ábra. Vizsgált gazdatclkiink telekkcpi változásai, (i = a telckforma 1910 előtt; 2 = a 30-as években; 3 = napjainkban; k = kamra, nyk = nyári konyha, vk = virágoskert) tartás összeszűkülésével fordított arányban nő a juhászat jelentősége. A szántók nagy részét elhagyták, legelővé változtatták az elmúlt 20 évben. A beltelek vizsgálatakor azonban csak a lótartás összeszűkülése mérhető le az istállók csökkent kihasználtságán, mert a juhászat a Bábolnai Állami Gazdaság kezében összpontosult, s így a telekképekre nem gyakorolt hatást felvirágzása. A szarvasmarhatartás jelentősége a gazdasági válságot követő években megnőtt. 1935-42 között megduplázódott a szarvasmarha-állomány Szuhafőn, kiváltva a község történetében az egyik legnagyobb - csak az 1910-es évek építkezési lázához hasonlítható - újjáépítési periódust. A fentiek szemléletes példáját adják a gazdaság település- és telekképet alakító erejének, gazdaság és település összefüggésének. Barnáék gazdasági ereje is megnőtt ezekben az években. A megszaporodott ál-