Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Pintér István: Településnéprajzi folyamatok vizsgálatának és modellálásának néhány kérdéséről
Szuhafő társadalmi összetétele az első magyarországi népszámlálás idején az alábbiak szerint alakult: 19 férfiak közül i össz. népesség családok nők össz. férfi a ci Cl, nemes paraszt zsellér egyéb sarjadék 492 98 246 246 2 114 (58,5%) 39 (15.8%) j .7 49 Az ez idő tájt készült első, majd a későbbiekben felvett második és harmadik katonai térkép, valamint a kataszteri térképek segítségével nyomon követhetjük a 20. századi településrendszer kialakulásának folyamatát. Szuhafő sajátságos településszerkezetének kialakulásában meghatározó szerep jutott a már említett, és a későbbiekben sorra kerülő települést alakító tényezőknek. A 20. századi településrendszer kialakulása három szakaszban ment végbe. Az első átrendeződési szakaszban a patakvölgyet övező dombokon a 18. század végéig szétszórtan fekvő telkek az egyik dél-nyugati domboldalon koncentrálódnak, besűrűsödési folyamat tanúi lehetünk. 20 A besűrűsödési folyamatot követően a település magja a mai faluközponttól dél-nyugatra eső településrészben; a Parton volt, ezenkívül kisebb-nagyobb távolságokra elszórtan találunk - még mindig meglevő - különálló házakat is. Ekkor alakultak ki a besűrűsödés helyén azok a telkek, amelyeknek reprezentánsát archaikus telektípusnak nevezzük a továbbiakban. 21 A telkek egymáshoz való viszonya nem rendezett, néhol egészen keskeny, máshol kiszélesedő sikátorok kanyarognak a laza csoportokban elhelyezkedő telkek között. Formájukat tekintve napjainkig téglány vagy szabálytalan alakúak, egy részük szűk zugokkal kapcsolódott az utcákhoz. 22 A településrendszer átrendeződésének ebben az első szakaszában a rokon nemesi családok egy-egy csoportban, hadban ülték meg a település egy-egy reszet. A 19. század első harmadától - miután a patak mente magasabban fekvő részei alkalmassá váltak megtelepedésre - megindult a népesség leköltözése a Partról a 19 DANYI Dezső-DÁVID Zoltán i960. 20 Az első katonai térkép tanúsága szerint a Szuha patakot övező dombokon minden rend nélkül elszórtan találjuk a házakat. A szórványok száma - a térkép felvételével egyidőben történt öszszeírás szerint - 82. (DANYI Dezső-DÁVID Zoltán i960.) Vö. I. Katonai Térképpel (Colonne XX., Sectio 10.). 21 A telektípusok funkcionális és morfológiai vizsgálatának eredményeit dolgozatunkban nem közöljük, kizárólag a lejátszódott folyamatokat vizsgáljuk. (A telkeknek funkcionális és morfológiai vizsgálatát ld. PINTÉR István 1980. 49-82. (kézirat). 22 Vö. a község 1867-es kataszteri térképével. 23 Vö. LAJOS Árpád 1979. 5-24.; a zsellér-cseléd népesség a nemesség mellett ekkor még nem számottevő. A két társadalmi réteg különállása azonban már 1696-tól megragadható. Az ekkor készült nemesi összeírás során feljegyezték, hogy külön választott bírót a nemesség, és külön a parasztság. (ILA Bálint 1976. 416-417.) Arra azonban nincs adatunk, hogy a két társadalmi réteg különállása a településben is megmutatkozott volna, amint ez más helységekben előfordult. (Ld. uo.) A két társadalmi réteg elkülönülése csak a településrendszer átrendeződésének következő szakaszában tapintható ki.
