Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Vajda Mária: A parasztság szerelmi életének kutatása

GYÖRY Klára a szokások alakulásában az anyagi, gazdasági és társadalmi tényezők mellett példamutatóan észreveszi a „véletlent", s az érzelmi motívumokat is, és gondja van arra is, hogy a népi életben mindig tekintetbe kell venni a rendhagyót. S ez éppen azért fontos, hiszen a „parasztélet rendjét",

37 ahogy LUBY Margit találóan elnevezte, a régi paraszti kultúrában szigorú, s a közösség ítéletével védett hagyományos formák, íratlan erkölcsi törvények határozták meg, s ha valaki a faluban ezeknek az előírásoknak élete minden vonatkozásában nem engedelmeskedett, vagy ott kellett hagynia faluját, vagy szétmorzsolta a közösség ellenállása. A szerelmi élet kutatása során azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a fontos tényt, hogy a szerelem minden közösségi meghatározottsága ellenére, az individuum legmélyén játszódik le, hangsúlyos szerepet játszik az ösztön, s így a közösség által nem minden tartalmi és formai jegyében befolyásolható, ellenőrizhető és irányítható. Kevés kutató ismerte fel az emberek szerelmi - egyben társadalmi - gyakorlata, s az álszent és képmutató etika között fennálló nagy ellentmondást, mely megbélyegezte a szerelmi gyakorlat természetes következményeit. A magyar néprajzi szakirodalomban az emberi élet szokásaival foglalkozó tanulmányok az emberélet három nagy fordulópontjának (születés - párválasztás, lakodalom - halál) szűkebb, bővebb leírásával kimerítik az idevonatkozó jellemzők bemutatását:* Hibája ezeknek a munkáknak, s sajnos ez alól JUNG Károly nagy adatgazdagságú, s mindmáig egyetlen monografikus feldolgozásnak tekinthető könyve

39 sem kivétel - hogy az emberélet nagy sorsfordulói között nagy űr tátong, hiányoznak azok az átmeneti időszakok, melyek jelentős mértékben hatással vannak az emberi élet alakulására. Továbbá, hogy a szerelmi élet, a szexualitás vizsgálatára kísérletet sem tesznek, mintha ezek nem tartoznának az emberi élet jellemzői közzé. Mindössze BECK Zoltánnak a vásárhelyi puszta lakói életkori szokásairól írt összefoglalója'

1

" érdemel figyelmet, amelyből néhány jelenség társadalmi rétegenként mutatkozó eltéréseiről kapunk információkat, s a házaséletre történő felkészülés bemutatása kapcsán a nemi életre nevelő hagyományokat is tárgyalja. Még a legfcltártabbnak mondható terület a szexuális élet természetes biológiai következménye: a születés hagyományköre. Az idevonatkozó kutatások nagyszerű összefoglalását adja KAPROS Márta munkája.'

11 A népi védekező eljárások, abortivumok, magzatelhajtás témakörét GÉMES Balázs kutatásai

42 körvonalazzák. Csak meglehetősen szórványos adalékokat találunk és hiányoznak a tematikus gyűjtések sok szerelmi, szexuális problémát érintő területen. így pl. nincs képünk a magyar parasztság szexuális ismereteiről; arról, hogy a paraszti közösség tagjai milyen ismeretekkel rendelkeztek a nemi életről, az emberi test idevonatkozó kérdé37 LUÊY Margit: A parasztélet rendje Szatmár megyében. Budapest, 1935. 38 FÜLÖP Lajos: Születés, házasság és halál szokásai Gyöngyöspatán. Múzeumi Füzetek 10. Gyöngyös, 1969.; FÉL Edit: Kocs 1936-ban. Néprajzi monográfia. Magyarságtudományi Intézet, IX. Budapest, 1941.; BECK Zoltán: Népszokások. In: Orosháza néprajza. (Szerk.: NAGY Gyula), Orosháza, 1965.; LELE József-WALDMANN József: Hagyományvilág. In: Tápé története és néprajza. (Szerk.: Juhász Antal), Tápé, 1971.; HATHY Tibor: A mezőberényi magyarok szokásai. In: Mezőberény története II. (Szerk.: Szabó Ferenc), Mezőberény, 1973.; BECK Zoltán: Az élet nagy eseményei. In: Nagy Gyula: Élet a vásárhelyi pusztán. A Békés megyei múzeumok közleményei 4. 1975. 39 JUNG Károly: Az emberélet fordulói. Gombosi népszokások. Újvidék, 1978. 40 BECK Z. 1975. i. m. 41 KAPROS Márta: Hiedelmek és szokások a graviditas kezdetétől az anya avatásának szertartásáig az Ipoly menti falvakban. Nódrád megyei Múzeumok Évkönyve 23/1977. 147-181. 42 GÉMES Balázs: A magzatelhajtással kapcsolatos hiedelmek a magyarság körében. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve IV-V. 1973-1974. 233-258.