Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Vajda Mária: A parasztság szerelmi életének kutatása

seirőV

3 nem ismerjük ezek összetevőit, forrásait, életkori sajátosságait. Főként bizonyos jogszokások vizsgálatával foglalkozó tanulmányok közölnek adalékokat a házasság előtti nemi életről, a törvénytelen gyermekről, a leányanyákról.

44 Mindezek tematikus feldolgozására kísérlet sem történt. Mivel az emberi élet szokásaival foglalkozó munkákban a lakodalmi aktus lezajlása után már az emberi élet harmadik nagy szükségének, a halálnak a bemutatása következik, mindegyik ilyen munkából kimaradtak a házasélet szerelmi, szexuális problémái (s önállóan ezzel a kérdéskörrel foglalkozó tanulmányokkal is adós a néprajztudomány.) így a szexuális igények, problémák házasság keretein belül való megoldásáról is elképesztően kevés ismeretünk van. Nem ismerjük a házastársak nemi kapcsolatának gyakorlatát, gyakoriságát, a szexuális élet kultúráját, életkorbeli határait, a szexuális összeillés, frigiditás szerepét, okait,

45 s egyáltalán magának a szexuális életnek a súlyát, jelentőségét a paraszti közösség különböző rétegeinél, s azt sem, hogy a nemi élet gyerekre irányított-e vagy sem. Nem vizsgálták a szexuális devianciákat, perverzitásokat. Nem ismerjük teljességgel a házastársi hűség, hűtlenség, házasságtörés, válás okait, gyakoriságát.

46 ERDEI Ferenc szerint a parasztságnál régen a szerelmi élet a házasság előtt és a házasságon kívül zajlott, mert a házasság olyan szigorúan kötött és fegyelmezett életet kívánt, amelyben a szerelemre már nem jutott hely.

47 Természetesen csak szerelemre, és nem a szerelem biológiai követelményeire. A házasságon kívüli nemi kapcsolatról azonban legfeljebb csak szórványos, nagyon hiányos adataink vannak/'

8 Feltáratlan a nemi kizsákmányolás problémaköre, bizonyos rétegek nemi nyomora. Keveset tudunk az üzletszerű szexualitásról. Azokról a nőkről, akik alkalmi ellenszolgáltatás fejében szerepet játszottak a legények szexuális „felszabadításában", bár nem hivatalos prostituáltak voltak.

49 A népi társadalomban fellelhető különböző típusaikról csak szórványos adatok tudósítanak. A kocsmákban működő „személyek", „szabadlányok" létéről KISS Lajos írt mindössze.

50 A múlt század közepétől általánossá váló bordélyházak prostituáltjainak életmódja, hatása a parasztság 43 Közvetett, szórvány adatokkal orvostörténeti munkákban találkozhatunk. MAGYARY-KOSSA Gyula: Magyar orvosi emlékek I-IV. Budapest, 1929-1942.; BERDE Károly: A magyar nép dermatológiája. Budapest, 1940. 44 PAPP László: Kiskunhalas népi jogélete. Budapest, 1941.; TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: Mártély népi jogélete. Kolozsvár, 1944.; FÉL Edit: A nagycsalád és jogszokásai a Komárom megyei Martoson. Kisalföldi Közlemények. Budapest, 1944.; L. még SZEREMLEI Samu: Hód-Mező-Vásárhely története. IV. Hódmezővásárhely, 1911. 435.; VARGA Gyula: 1978. i. m. 71. 125.; KISS Lajos II. i. m. 143-147. 45 A paraszti önéletírások némelyikében találunk idevonatkozó adalékokat. GYŐRI Klára: i. m., GÉMES Eszter: Mindig magam. Budapest, 1979.; L. még ILLYÉS Gyula: Puszták népe. Budapest, 1937.; CSALOG Zsolt: Parasztregény. Budapest, 1978.; SZABÓ Zoltán: Tardi helyzet. Budapest, 1936. 46 PAPP L. i. m. TÁRKÁNY SZŰCS E. 1944. i. m. ; SCHRAM Ferenc: Turai népszokások. Szentendre, 1972.; SZABÓ Zoltán: Cifra nyomorúság. Budapest, 1938.; ERDEI FERNC: Magyar falu. Erdei Ferenc összegyűjtött művei. Budapest, 1974.; RÉVÉSZ Kálmán: XVII. századi házassági pörök az abaúji református egyházmegye jegyzőkönyveiben. Tört. Tár 1900:103. 47 ERDEI F. i. m. 182. 48 L. 45. jegyzet. 49 GUNDA Béla: A nő helyzete a juhászközösségben. In: Tanulmányok a Hortobágy néprajzához. Műveltség és Hagyomány XV-XVI. (Szerk.: Gunda Béla), Debrecen, 1972-1974. 238.; NAGYCZIROK László: Pásztorélet a Kiskunságban. Budapest, 1959. 261. 50 KISS Lajos: A cégér, cégérszentelés. Népünk és Nyelvünk 1933. 130-133.; KISS L. i. m. II. köt. 423-432.