Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Vajda Mária: A parasztság szerelmi életének kutatása

geit, mint jeleket vizsgálja. E munkájához csatlakozik a „Pásztorok és jelek"

29 című tanulmánya, amelyben a pásztorok szerelmi életével kapcsolatos jeleket is érinti. A szerelmi ajándékokról, a rendszerint különleges gonddal készült kifejező tárgyak küldésének és cseréjének országosan elterjedt szokásáról ír további kutatásokra inspiráló cikkében K. CSILLÉRY Klára.'

10 A szerelmi élet, nemi erkölcs kutatása során nagyon fontos az adott közösség erkölcsi világképének ismerete, hiszen csak ennek birtokában vizsgálhatjuk meg a nemi erkölcs súlyát, szerepét, az értékrendben elfoglalt szerepét. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozó tanulmányokkal még adós a magyar néprajztudomány.

31 VERES Péter „Az Alföld parasztsága"'

2 című művében külön fejezetben foglalkozik az alföldi rideg parasztság nemi erkölcsével is. Azonban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a Veres Péter által felvázolt nemi erkölcs, inkább a nemi erkölcs apológiája. Vagyis nem a teljes valóság, hanem inkább az, amilyennek Veres Péter szerette volna látni. Mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban úttörő vállalkozás TÁRKÁNY S2ÜCS Ernő: Magyar népi jogszokások című könyve.

33 A mű bemutatja a nemi élet, a házassági szokások szabályozásával foglalkozó hazai jogszokásokat is (többek között pl. : A születés - A házasságon kívül született gyermek - A nemzőtárs - Házasságtörés, válás - Második házasság - Házasságon kívüli nemi kapcsolat társadalmi szabályait). Azonban mint a szerző is megjegyzi az idevonatkozó ismeretek helyenként csak meglehetősen hiányos kép felvázolását teszik lehetővé, az alapkutatások hiányában. A gazdasági, társadalmi tényezők meghatározottságának figyelembevételével, más oldalról, de a paraszti szerelmi élet kutatása szempontjából is jól használható adatokkal gazdagították a néprajzi szakirodalmat a nők közösségben elfoglalt szerepét vizsgáló munkák.

34 Mindezek közül messze kiemelkedik teljességre törekvésével MORVAY Judit könyve: „Asszonyok a nagycsaládban",

35 melyben a palóc nagycsaládi rendszer keretében vizsgálta a nők gazdasági, társadalmi, szerelmi életének súlyát, szerepét, a gyerekek, elsősorban a lányok belenevelődését a közösségbe, párválasztását, majd asszonyi sorsát, kiszolgáltatottságát. Mind ez ideig ezt tekinthetjük a magyar néprajzi szakirodalomban egyetlen olyan munkának, mely a paraszti szerelmi életről a legteljesebb képet nyújtja. A paraszti önéletírások némelyike is mély belső átéléssel jelentős néprajzi forrásanyagot, leírást tartalmaz a paraszti szerelmi élet köréből. Különösen GYŐRI Klára önéletírása érdemel ebből a szempontból megkülönböztetett figyelmet.

31

' 29 GUNDA Béla: Pásztorok és jelek. In: Jel és közösség. (Szerk.: Szépe György-Szerdahelyi István-Voigt Vilmos) Budapest, 1975. 11-22. 30 K. CSILLÉRY Klára: A szerelmi ajándék a magyar parasztságnál. Ethn. 1976. 103-132. 31 JÁVOR Kata: Kontinuitás és változás a társadalmi és tudati viszonyokban című tanulmánya, In: Tanulmányok egy észak-magyarországi falu társadalomnéprajzához. (Szerk. : Manga János) Budapest, 1978. 295-373., nagyon figyelemreméltó. 32 VERES Péter: Áz Alföldi parasztság. Budapest, 1936. 33 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981. 34 KISS Lajos: A szegény emberek élete. II. k. Budapest, 1981.; BERTALAN Ágnes: Asszonyok, lányok Biharugrán. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 42-43. (Szerk.: Dankó Imre), Gyula 1963.; JÁVOR Katalin: A parasztcsalád munkamegosztása egy nyírségi faluban. Debrecen, 1966.; SOLYMOSNÉ, GÖLDNER Márta: Asszonyélet Dávodon. A bajai Türr István Múzeum Kiadványai 18. Baja, 1971.; KOVÁCS Ágnes: A sárpilisi ,,nagyleány". In: Tanulmányok egy sárközi falu társadalmáról, (szerk.: Mády Zoltán) Budapest, 1942. 35 MORVAY Judit: Asszonyok a nagycsaládban. Budapest, 1956. 36 GYŐRI Klára: Kiszáradt az én örömem zöld fája. Bukarest, 1975.