Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Hamar Anna: Az öregek néprajzi kutatásának szempontjai

szer egyes tényezői a valóságban szorosan összefonódnak, csak elméletben választhatók szét a jobb megismerés céljából. így egyes tényezők vizsgálatakor az átfedések elkerülhetetlenek. Az anyagi-vagyoni helyzet, az anyagi javak feletti rendelkezés és a hozzá kapcsolódó magatartások nemcsak az öregek egzisztenciális helyzetére, hanem lehetséges mozgáskörükre is rávilágítanak. Ehhez szorosan kapcsolódik tőkés tulajdonviszonyok közt az öröklésjogi népszokások, napjainkban pedig az anyagi javak felhalmozásának vizsgálata. A gyerekekkel való kapcsolat - együttlakás, különlakás erősen befolyásolja a családi munkamegosztásban való részvételüket, a nagyszülőunoka kapcsolatot. Elengedhetetlen a kortársakkal való kapcsolat, valamint az állami juttatásokhoz való viszony (pl. öregek napköziotthona, szociális otthon, szociális segély stb.) ismerete is. Vegyük sorra a fent leírt tényezőket! Az aktív kori termeléshez való viszony ismerete rendkívül fontos, mert a gazdasági erősség, illetve a gazdaság köré szövődő viszonyrendszer a munkából való kiesés után is rendkívül erős befolyásoló tényező. Napjainkban külön kutatási szempont, hogy az alapjaiban megváltozott körülmények miatt a termeléshez való kapcsolódásban egyrészt törés állt be, másrészt az öregek egészen más objektív körülmények között tesznek szert anyagi biztonságra. A szociológiai kutatások rámutattak az anyagi biztonságra törekvés rendkívüli erősségére, függetlenül a réteghovatartozástól. Az a kijelentés, hogy az öregek számára az anyagi-vagyoni helyzet egyértelműen meghatározó, nem helytálló, de tagadhatatlan tény, hogy a különböző vagyoni helyzet különböző biztonságra törekvő magatartásokat eredményez. Egyrészt az öregek vagyoni-anyagi stabilitása, másrészt gyermekeik anyagi-vagyoni megerősödéséhez való hozzájárulás adhatja meg azokat a biztonsági törekvéseket, melyekkel az öregek élhetnek. Ezért fontos az örökösödési szokásjog vizsgálata, mely napjainkra háttérbe szorult, de szerepét átveszi a gyerekek vagyoni stabilizációját szolgáló anyagi juttatás, illetve ettől elválaszthatatlan felhalmozás. Az örökösödési szokásjog szerepe a családi vagyon szétforgácsolásának megakadályozása és a vagyonnal együtt a vagyon köré szövődő viszonyrendszer átörökítése. Az a mód, ahogy az öröklés konkrét folyamatában végbemegy, az öregek számára megadja azt a mozgásteret, mely a szükséges intézkedésekhez nélkülözhetetlen. ,,Ha mégis a fő tendenciákat szeretnénk megragadni, azt látjuk, hogy azok a szülők öregkori eltartásának, gondviselésének valamilyen formában való megszervezése, biztosítása, az eltartó részére vagyoni előny juttatása."

8 Ez nemcsak az írott végrendeletekre igaz, hanem az örökösödési szokásjog diktálta és írásba soha nem foglalt formákra is. Ha a szülők vagyoni helyzete nem teszi lehetővé a gyerek rovására történő függőség kialakítását, fő céllá a gyerek(ek) tehermentesítése válik. Ezt a törekvést írja le Illyés Gyula Puszták népe című munkájában, s ezt támasztja alá TAUSZ Katalin Tiszaigaron végzett kutatása is.

9 A megváltozott körülmények között az öröklés jog elvesztette funkcióját, s ezzel a gyerekek közvetlen függő helyzete megszűnt. Helyét a gyerekek anyagi-vagyoni helyzetének minél erősebb támogatása és egy erős anyagi felhalmozás veszi át. A magatartás lényege a függetlenség biztosítása, a gyerek(ek) számára a potenciá8 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: Magyar jogi népszokások. Bp., 1981. 755-756. 0. 9 Tausz Katalin a tiszaigari Széki majorbirtokon dolgozó gazdasági cselédek életét, értékrendszerük néhány elemének kialakulását és működését, illetve változását rögzítő tanulmánya. - Kézirat.