Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Benkő Éva: Az ajándékozás szokásai a Szuha-völgyében

válasz határozott igen. Sőt, ilyen szempontból a három falut rangsorolni is lehet: Szuhafővel szemben Alsószuha és Zádorfalva demokratikusabb társadalmi állapotáról kaptunk képet, ami az ajándékozás szokásain is lemérhető. Bár mind a három faluban éles a választóhatár a nemesek és nem nemesek között, a két réteg ajándékozási alkalmai egybeesnek. A társadalmi helyzet tehát nem az ajándékozás tartalmi, hanem inkább formai (minőségi és mennyiségi) részét befolyásolja. Nyilvánvaló, hogy a középnemeseket utánzó, velük egytőről fakadó kisnemesi gesztusok polgárosultabbak, igényesebbek. A hangsúly azonban elsősorban nem a minőségen, hanem a mennyiségen van. A nemes menyasszony gazdag stafírungja pl. jóval több vászonneműt tartalmazott, mint a nem nemesé. A polgári szokások átvétele inkább a nemesek kezdeményezéseiből indultak ki, a szegényebbek már csak a nemeseket utánozva követték a hagyományos formák helyébe lépő újakat. Az élet nagy fordulóihoz tartozó szokások közül szinte valamennyi ma is élő hagyomány mind a három faluban. Egyes esetekben a tartalom új formában él (pl. májuskosár). A jeles napok szokásainál már nem beszélhetünk ilyen hagyományőrzésről. A hagyományok elhagyása itt sem az ajándékozás mozzanatát érinti, hanem azt a szokáskeretet, amelyen belül az ajándékozást gyakorolták. A jeles napok szokásai esetében akár arról is beszélhetnénk, hogy az ajándékozás jelentőségével fölébe került az addig életkeretéül szolgáló hagyománynak.