Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Benkő Éva: Az ajándékozás szokásai a Szuha-völgyében
2. Gátolta vagy inkább serkentette a polgári szokások átvételét az adott társadalmi állapot? 3. Milyen mértékben maradtak napjainkra életképesek a múlt ajándékozási szokásai, a régiek helyébe léptek-e újak? A kérdésekre a válaszokat egyszerű módon igyekszem megadni: a gyűjtés leíró jellegű ismertetésével és az ismertetésből adódó következtetések összegzésével. Az emberi élet rendjében az első ajándékozási alkalomra az egyén társadalomba való belépésekor, azaz a születéskor kerül sor. Ekkor az anyára és az apára, valamint a rokonságra fontos kötelességek hárultak, amelyek teljesítését a falu közössége számonkérte tőlük. J3 Korántsem időrendi és fontossági sorrendben ezek a következő feladatok voltak: a bábafogadás, a születendő gyermek, kelengyéjének előteremtése, a komafogadás, a gyermek megkeresztelése. Mindezekkel a fontos teendőkkel együtt jártak országosan ismert és elterjedt ajándékozási alkalmak is. A bába felfogadására még a gyermek születése előtt sor került. A bába általában előre közölte, hogy munkájáért mennyit kér, s a fizetséget a bába kérésétől függően lehetett pénzben vagy terményben adni. A kötelező fizetségen túl a szülők igyekeztek meghálálni a bába fáradozását, bár olyan is előfordult, hogy a bába követelte ki magának a fizetségen túli ajándékokat. A bába a szülés után még egy-két hétig eljárt a gyermekágyas asszonyhoz. Minden látogatásakor reggel és este a háziak megkínálták a komák által vitt ételből és italból, illetve a külön neki főzött sztrapacskából. Természetesen az ajándékozás mértékét nagyban befolyásolta a mód, és az, hogy hányadik gyermek születésénél segédkezett a bába. Ha az első gyermek születésénél segédkezett, akkor mindig több ajándékra számíthatott. Ez egy-két véka búzát, két-három vászonlepedőt vagy slingolt lepedőt, hímzett kendőket jelentett. 1 ' A szülés idejére háziaktól elkért surcot a gyermek megszületése után magával vihette. Az első fürdetés alkalmával fürdővízbe tett pénz is sok helyen a bábáé lett. A bábáról a születést követő időszakban sem feledkeztek meg: meghívták a gyermek keresztelőjére és az azt követő vacsorára, vagy szüretkor egy tál szőlőt küldtek neki. Az egészségügy és az orvosképzés fejlődésének eredményeként ma már a kórházban orvos segédkezik a szülésnél a bába helyett, így ez az ajándékozási lehetőség faluhelyen megszűnt. A megszületett gyermek első ruházatáról a keresztkomáknak és a szülőknek egyaránt gondoskodniuk kellett. A kelengyeadás országosan elterjedt szokása általában a férjhezmenő leány fehérneműinek, ágyneműinek a kiadását jelentette. Az általam vizsgált három faluban viszont az újszülött ruházatát is kelengyének nevezték, s ebbe a következők tartoztak: kis reklik, sapkák, ingek, két-három dunna a hozzávaló dunnahuzattal és dunnakötő cifra szalaggal. A gyermek születése előtt előkészíteni a babakelengyét ma is szokás, olyannyira, hogy az ajándékozók köre is jócskán kibővül: a keresztkomák és a szülők mellett a nagyszülők és a jó ismerősök is kiegészítik a kelengyét egy-egy ruhadarabbal. Már az eddigiekből is kitűnt, hogy a gyermek megszületésétől kezdve különösen jelentős a szerepük a keresztkomáknak. Komának általában rokont, jó ismerőst, jó szomszédot választottak. A gyermek születése előtt történt komafelkérésnek nem volt pontosan meghatározott időpontja; amikor a leendő szülő jónak látta, elgondolta, akkor ment el megkérni a komát. A komaság kölcsönösségével magyarázhatjuk azt, hogy a felkéréskor az alábbi párbeszéd zajlott le: 13 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: i. m. 127. 14 Kertész Judit gyűjtése.
