Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Viga Gyula: A kecske kultuszához

gyűlnek össze a békák.

55 Hazánkban fülbetegségre ajánlották a kecskeepét, egy kevés mézzel vagy vereshagyma kicsavart levével, s megannyi égetett borral egy edényben keverve kellett összemelegíteni, s a folyadékot a fülbe önteni.

56 Hazánkból nincs adat a kecskebőr kultikus felhasználására. Grenoble-ban aratás után egy feldíszített kecskét hajtottak a tarlóra, kergették, majd leütötték. Húsát elfogyasztották, de egy darabot eltettek belőle a következő évre. A bőre gyógyító erővel bírt.

57 Lényegesen gazdagabb a kecskeszőrhöz és -szakállhoz fűződő hiedelmek köre. Német területen szerepet kapott a kiskecske szőre a jégesővel kapcsolatos varázslatokban, gyógyszerként mindenféle fájdalom ellen ajánlották. Ha a december 14-én levágott kecskeszakállba csavart krétával háromkirályok napján az ajtóra mágikus szöveget írtak, akkor távolmaradtak a háztól a patkányok és az egerek. 1770 körül Silberhülse nevű településen a serdülő fiúk fekete kecske szakállát hordták a nyakukban talizmánként, hogy férfiasságuk jobban kifejlődjön.

58 A gömöri néphagyomány szerint a kecskeszőr égetésével el lehet űzni a rossz szellemeket.

59 Kalotaszegen azt tartották, hogy könnyű lesz a szülés, ha az ágy belső párkányához egy, kecskeszőrből készült zsinóron, melyet előzőleg egy napra az oltártakaró alá rejtettek, nagy szöget erősítenek fel.

60 Véd a gonosz ellen a kecske szarva is, s mágikus erőt tulajdonítottak neki. Brandenburgban a kecskeszarvat a ház oromzatára teszik fel villámcsapás ellen. Csehországban a fehér kecskebak szarvával a csűrt kifüstölik, ezzel tartják távol a patkányokat és az egereket. Izlandon az álmatlan ember kecskeszarvat tesz a feje alá.

61 Hasonló funkciója volt egykor a kecskeszarvnak népünknél is. A tokaji gyógyító könyvben szerepel a következő adat: „Hogy a kígyó el-fusson előled: Végy kecske szarvat vagy szőrt, és azt meg-égetvén, a füst el-űzi a kígyót."

62 A kecske faggyát, haját a német nyelvterületen a haj erősítésére, a fog, íny és az ajkak betegségeire használták, a mi tokaji gyógyító könyvünk „varrul és senyvetségrül ajánlja:

63 Fenyő szurkot kecske hájjal főzz öszve, vess bele grispánt, kénkövet, ezzel kenynyed magadat, ha el szárad csinálly förödőt, s förödgyél meg, hogy megtisztully." Gyógyszerként használta népünk a kecske hólyagját is: „A' ki alája hugyozik: A' kecskének a hójagját égesd meg, törd meg, és add meg-innya".

64 A kecske trágyáját már a XIII. században ajánlották égési sebekre, rákra (Krebs) és ágybavizelés ellen.

65 Hazánkban a XVII. század végén nők részére ajánlották használatát a szoptatás és tejelválasztás zavara esetén. Ha a melle szederjes volt valakinek, akkor a következő volt a recept: „ . . . ketske ganéjt törj öszve, verd bé vele . . . vagy ketske ganéjt törj öszve jó hígan mézzel, s kend bé vele."

06 A Házi 54 Handwörterbuch . . . IX. 926. 55 WOLSKI, K. 1976. 127-128. 56 XVIII. századi Gyógyító Könyvből idézi: BARLA SZABÖ J., 1908. 225. 57 Handwörterbuch ... V. 1497. 58 Handwörterbuch... III. 1309., IX. 922. skk. 59 ELEK Z., 1896. 287. 60 WLISLOCKI H-né., 1893. 108. 61 Handwörterbuch... IV. 326. 62 Tokaji Gyógyítókönyv 310. 63 Handwörterbuch... IX. 928.; Tokaji Gyógyítókönyv 344. szám. 64 Tokaji Gyógyítókönyv 1065. szám. 65 Handwörterbuch ... V. 343., 347. 66 MAGYARY-KOSSA Gy., III. 464.