Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Viga Gyula: A kecske kultuszához

réz Fazékban ásztatni, azt ki égetni, puliszka formán mig benne tart, azzal élni és tizen ötöd napra a ki marad abban fürödni."

42 Használták a kecsketejet a fül betegségeinek gyógyítására is. Egy XVIII. századi gyógyító könyv süketség ellen a következőket ajánlja: „A kecsketejet töltsd kecske szarvába, s tedd a napfényre tized napig, s azután melegítsd meg, bocsásd a fülébe."

43 Bekerült a kecsketej az állatgyógyításba is: Mogyoróskán, ha a tehén vért vizelt, akkor kecsketejet itattak vele.

44 A Gömör megyei néphit szerint aki este meleg kecsketejet iszik, annak szép álmai lesznek.

45 A XVIII. századi hegyaljai kéziratos könyv szerint (Mezőzombor?) a bor kezeléséhez is használtak kecsketejet: „Zavaros és színtelen bort helyrehozni: Ha pedig vörös a bor: végy hat akóhoz egy pint ketske tejet, ted az fazékban, melegítsd meg, de ne forjon, azután végy ki azon borbul három pintet, töltsd a tejit az hordóban, keverd meg edgyütt, tégy az akonára ezután egy kenyeret, melyet akkor vettek ki a kemenczébül, le metzvén az alsó héjját, had rajta két nap, jól, töltsd az hordóban, egy éjtzaka alat megtisztul."

40 A már említett tokaji kéziratos könyv szerint a fekete kecske teje vagy vére ott szerepel az aranycsináláshoz ajánlott anyagok között is.

47 Lengyelországban a bolhák irtására is ajánlották a kecsketejet, melyet megmelegítve, lúggal keverve kellett széthinteni a lakásban.

48 A Golhnow-i varázskönyv szerint, aki arra a helyre, ahonnan valamijét ellopták, napfelkelte előtt háromszor kecsketejet önt minden ördög nevében, annak a tolvaj visszaviszi ellopott vagyonát.

49 Csehországban és Ukrajnában él az a hiedelem, hogy a villámcsapás okozta tüzet a kecske tejével lehet eloltani.

50 Különös erőt tulajdonít az európai néphit a kecske vérének is. Pomerániában azt tartották, hogy a férfi magához kötheti az asszonyt, akit meg akar szerezni, ha kecskevérrel keni be magát. Ha valaki rosszul él a feleségével, akkor „szervét" bekeni a kecskevérrel, hogy a felesége ne vegye észre, s akkor rendbejön a házasság. Ha a ház tetejére vagy ablakára kecskevért fröccsentettek, akkor a bentlakók nem tudtak ellenállni a varázslatnak. Német területen a kecskevér főleg epilepszia gyógyítására szolgált, az állat „szívvére" a mumpsz és a fültőmirigy-gyulladás ellen orvosság, birkatrágyával keverve a gyermekek mellduzzadására is jó. A friss kecskevér megivása különleges erőt ad elfogyasztójának.

51 A magyar nyelvterületen a kecske vérének felhasználására nem találunk számottevő adatokat. A német néphit tiltja állapotos nőknek a kecskehús evését, mert a gyerek beteg lesz tőle.

52 Az állat máját német területeken a XII. századtól gyógyszerként használták epilepszia ellen.

53 A kecske epéje Svájcban már a XVI. századtól szemorvosság: kendőbe csomagolták és a fájós szemre borították. Használták álmatlanság ellen, de állítólag elmulasztja a fejfájást is.

54 Lengyelországban azt tartották, hogy a kecske epéje a békák kártétele ellen használható: ahol kecskeepe van elásva, oda 42 Déri Múzeum Irodalmi Kézirattára X. 75. 155.1. 6-7. Az adatot Ráduly Emilnek köszönöm. 43 Idézi: BARLA SZABÓ J., 1907. 226.; vö.: SZEDREY Zs., 1937. 165. 44 SGy. 45 ELEK Z., 1896. 288. 46 VARGA J., i960. 139. 47 Tokaji Gyógyítókönyv 478. 48 WOLSKI, K., 1976. 128. 19 Handwörterbuch . . . VI. 268. 50 Handwörterbuch ... VI. 290.; WOLSKI, K. 1976. 128. 51 Handwörterbuch ... IX. 925. skk. 52 Handwörterbuch . . . VIII. 206. í 3 Handwörterbuch . . . IX. 928.