Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához, a tiszafüredi táltoshoz fűződő hagyományok

Maga mesélte a Lipcsey-ház istállójában az ott tanyázó cselédeknek, hogy „vót egy társa, egy juhászbojtár, az is ilyen foggal született vót. Szóval, mongya, a bojtát a gazdájának, hogy jönni fog majd egy fekete felhő, abbul keletkezik egy bika, . . . és kérte, hogy viaskodnak, a kutyáját uszítsa a másik bikára, hogy a hátsó lába körmit harapja. Megmondta azt is, hány órakor gyönnek érte. Errül a pásztorrul mondta Pista bácsi, hogy járt viaskodni, de elmúlt rulla, mert megbírt a bikával, ő győzött. Hétszer kellett viaskodnia a bikával. Ha hetedszer is elbír vele, akkor a pásztor marad a maga valóságában. Ha nem győz, el kell mennie. A bojtár hetedjére is győzött", így szabadult meg.

90 A táltosnak tartott nagyiváni Hellével kapcsolatban, akit jól ismert Pénzásó Pista is, hasonló történeteket mondtak el, kiemelve, hogy Pista bácsinak nem kellett viaskodni, mert ő megtalálta a munkáját. „Az öreg Helle is . . . ilyen tátos vót. Minden hét évben küzdeni kellett neki, a hetediktül mán nagyon félt, mondta, nem biztos, hogy visszagyün. Mielőtt utoljára ment, akkor rítt. A felesége bezárta az ajtót, oszt mégis eltűnt mellőle. Bikává változott, az ellenfele is bika vót. Mikor az utolsó ütközetbe ment, nem tanálta a helyit. De ő győzött. Utána csont-bőr vót. Az ilyen küzdőtársát hetedjére öli meg, akkor az egyikük meghal, aki gyengébb. Ha nem győz, meghal, akkor nem szabadul."

91 A félelem motívuma, a küzdelem kényszere más viaskodó adatokban is megfigyelhető.

92 A küzdelem kimenetele kétséges, ezért a tudással nem rendelkezők közreműködését kérik a táltosok. A segítség kérésére - akár csak rágondolás formájában - Pénzásó Pistával kapcsolatban is van adatunk. ,, 1902-ben hallottam ezt a történetet. A Meggyes környékén Pénzásó Pista bácsi sokat tanyázott. Sándor bátyám, akar-e pénzt szerezni, kérdezte. Estére tegyenek a kocsira ásót, lapátot, oszt gyüjjön ki a Parajos-halomhoz. Megmutatom, hol ásson. Meg ne csaljanak, aggyanak egy párt tallértX Tekintsenek fel éjfél tájban az égre, ott küzd majd két bika felhő alakban, amelyik az erősebb lesz, az jár jobban. Ha nem részesedek a kincsbül, elvesztem a küzdelmet. Másnap aztán mondta: láttam a küzdelembe, hogy tették fel a szekérre a fazék kincset. Nekem nem adtak. így aztán Pénzásó Pista vesztett a tudásából, maradt ugyan valami hagyaték, mert úgy szaladt, mint a táltos."

93 Az előző történet már átmenet a küzdelem egy másik típusába, amikor a viaskodás célja a kincs megszerzése. A bika-alakú küzdelem ebben a típusban a leggyakoribb. „Mondta, hogy a gödörben a kincset bikák őrzik, azokkal kell neki a pénzért megküzdeni."

94 A korábbiakban már idézett adatban a föld alatti világ második kapuján keresztülmenve bikával találkozik Pénzásó Pista, mellyel az elrendelt küzdelem azért marad el, mert tudja jeligéjét, amitől a bika megjuhászodik. Meghitt embereinek részletezte, kiszínezte a bikával kapcsolatos küzdelmet. „A bikát emlegette, azt mondta, hogy az nagyon veszedelmes, mert mikor megy az ember felé, nagy kék láng fú ki az orrából. Nagyon veszedelmes, nagyon kell tudni az embernek, hogy melyik oldalról menjen mellé, hogy meg tudja semmisíteni. De ő akkor nem változik bikává, ember marad. Mondta, hogy ő a gyorsasága által tudja - mivel ő táltos - eztet legyőzni. Ha legyőzi, akkor ő szabad marad, tudja folytatni a 90 Tóth Lné, 66. é. (1976. jún. 2.) 91 Molnár S-, 74. é. (1976. jún. 4.) 92 Pl. a tiszacsegei táltosgyereket, Trungel Bandit kaszával ülik körül, félelmében reszket (Kota S., 56. é. - 1976. ápr. 14. - magn. felv.); az öreg Helle is sír, nyugtalan az utolsó küzdelem előtt (Molnár S., 74. é. - 1976. jún. 4.). 93 Hajnal I., 89. é. (1969. okt. 23.) 94 Deák J., 48. éj (1976. márc. 12.)