Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Makoldi Sándor – M. Papp Gizella: Egy szuszék etnológiai elemzése
a héttel is, (ami egy holdfázis). A lábakon az átlók, melyek 4 irányba osztják a teret, kijelölnek egy középpontot, melyet minden egységnél 3-as körök erősítenek meg, és alulról felfelé kiteljesedve a 3X4=12 számosságig jutnak el az átlón helyetfoglaló kis körök. Ugye tudjuk, hogy nálunk, az északi félteke mérsékelt övezetében a Nap járása nem egyenletes az év = 12 hónap folyamán, mert téli napforduló idején jár legalacsonyabb pályán, tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején egy azonos, középmagasságban és nyári napfordulón legmagasabb a pályaíve. Tehát a Napnak 3 kitüntetett és jellemző magassága van, azt mondanunk sem kell, hogy körpályán szemlélhetően. Azaz, mi a horizonttól csak a felét látjuk e pályának, mintha vízszintesre fordítva „mintánkat", a két félkör között szemlélnénk. Ha két különálló félkört a kettő közötti tengely körüli mozgás (amit az átlós vonal magasságáig végeznek a kis körök) kettős irányú kiegyenlítettsége jeleként fogom fel, akkor akár azt is mondhatom, hogy ez a képzeletbeli egyenlítő, mely fölé a nap nyáron a ráktérítőig megy, télen alatta a baktérítőig és onnan újra vissza. Ez egy olyan alaparány, képlet, mely életünk minden pontján visszatér, ugyanis közel azonos az ideális aranymetszés arányaival. Ládánk lábán is 10 : 16 cm az elemzett négyzet aránya. Ez a napút arány a legtudatosabban szerkesztett Leonardo kép, az „Utolsó vacsora" alapja is, ahol a kép sarkaiból induló átlók kitűzik a középpontban Krisztus középponti fontosságú helyét, aki körül a 12 apostol 4 X 3 _as csoportokba rendeződik. Ez az arány a szerves élet, így az ember meghatározója is, mivel minden szerves élet a kozmosz függvényében alakult ki. Nem tudjuk, hogy miért hozza aranymetszésben a rügyeit a fa, de bebizonyítható, hogy az ember is aranymetszésben érzi az ideális arányt - és Hollókőn, egyes felmért parasztházak is aranymetszésben épültek pl. (KOMJÁTHY Attila: A hollókői modulor. Művészet, 77/3.) Közismert LEONARDO cmbertanulmányainak összesített képlete, a világember, mely a köldöke körül húzott körben ugyanilyen átló mentén tárja szét végtagjait. Ilyen szinten jogos, hogy LÜKÖ Gábor említett cikkében az átlókon levő kör együttest férfi ábrázolásának veszi. Bár ő tatár és tunguz ábrázolásokat hoz fel bizonyítéknak, sámándobokról, de hogy ott miért így született meg a férfi ábrája, arra az előbbi gondolatsor adhat feleletet. Ez az átló más (de nem ellentétes) vonatkozásban is feltűnik pl. a régészetben, ahol kultikus szobrok, istenábrázolások mellét díszíti, mint pl. a 14. ábrán. Ez a darab Ráckevéról került elő. „A két felemelt kart jelző csonk díszített és az ujjaknak megfelelően hullámos kiképzésű. A melleket kereszt alakban bekarcolt díszítés hatá14. kép 15. kép
