Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Makoldi Sándor – M. Papp Gizella: Egy szuszék etnológiai elemzése

16. kép rolja. Ez a kereszt alakban bekarcolt minta nem egyszerű díszítés volt, hiszen Anatóliában, Mezopotámiában, a mediterrán területen fontos alkotórésze az istennő ábrázolásainak. Valószínűleg egy, a szertartásoknál használt ruhadarabot jelzett, amelyet az istennő, pl. Istar, különleges ünnepeken viselt. A keresztszalagot egyes szobrok számára külön is elkészítették." - Ezüstből például. De miért? - ezt tegyük hozzá KALICZ Nándor magyarázatához. (KALICZ Nándor: Agyagistenek. A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Bp. 1970. 65. o.) De egyenlőre csak enynyit a lábak „mintájáról", bár megjegyzendő hogy az előbbi ábrázolás is egy tárolóedényen volt, és a láda is az. Haladjunk azonban a közép felé, mert biztosan ott vannak azért a fontosabb információk. Talán meg sem lepődünk, ha a láda optikai középpontján azt a deszkát találjuk végigvonulni, amin az előbbi átlós motívum ismétlődik. (Alulról a 3. deszka.) Az „átlók" 3 egyforma, kivájt közepű 4 koncentrikus körön mennek keresztül, a 4. fázisban megváltozik méretük. Az átlók végei kivájatlan körökben összeérnek (melyek körül 2-es, 3-as gyűrűk vannak), így egy