Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Szabó László: A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata
fejezést, amely jelzi, hogy egy teljes szerkezetű, rétegzett, külön társadalom, amely a mindenkori nagytársadalom alatt foglal helyet. Társadalom alatti társadalom, s mint ilyen, rendi eredetű. A földhöz kötöttség tehát nem szükségszerű. Egész kis föld jövedelmét a családi üzem kiegészítheti egész sor egyéb, a mezőgazdasággal csak lazán összefüggő tevékenységgel, s a családi üzem összjövedelme ebből áll teljesen össze. Nem véletlen ezért, hogy a parasztüzemet, amely a mezőgazdasági tevékenységen kívül más tevékenységeket is szorosan magához köt, szerves részévé avat, az össztevékenység oldaláról kívánjuk megközelíteni, s nem a föld, illetve a mezőgazdaság oldaláról. Még a legfejlettebb alföldi, kisalföldi paraszti gazdaságok is szervesen beépítenek üzemszervezetükbe nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeket, s ezzel, mint a feudális múltból átöröklött sajátossággal, a kapitalizmus viszonyai között is őrzik paraszti (rendi) jellegüket. Az Északi-Középhegység mész- és szénégető, illetve erdőmunkás vagy fafaragó falvainak paraszt voltát senki sem vitatja. Ugyanakkor köztudott, hogy egy-egy falu határában a rossz minőségű szántók épp hogy megtermik a legszükségesebb konyhára valót (bab, tök, kukorica, krumpli), s kevés egyéb növényt (rozs, kender, len). E falvak családi üzemei szerteágazó tevékenységi rendszert fognak egy-egy üzemi keretbe, s ennek a mezőgazdaság csupán kiegészítő része. Néprajzi szempontból ezért a mezőgazdasági üzem helyett a parasztüzemet kell vizsgálnunk. Természetesen mindezek ellenére nem közömbös maga a föld, mint a paraszti lét, a termelés egyik fontos feltétele sem. Ám üzemszervezeti szempontból nem a föld tulajdonjoga, a föld birtoklásának ténye a döntő, hanem a föld hasznalatáé. Társadalmi, jogi szempontból éppen nem lényegtelen, hogy kié a föld, üzemszervezeti szempontból azonban - mint erre TÓTH Tibor, s magunk is rámutattunk korábban - a kapitalizmus időszakában ennek nincs nagy jelentősége/' 1 A bérletek, különböző módon (részes művelés, kommencióért használatba kapott szülői föld) megszerezhető földek a saját földdel azonos munka- és üzemszervezeti rendszert hozhatnak létre. Nem tekinthető azonban - a használat ellenére sem - önálló parasztüzemnek az olyan üzem, amelynek működését nem a használó, hanem kívülálló birtokos szabályozza részleteiben is, s ezzel az üzemet egy tágabb üzemi keretbe, szinte paraszti „vállalat" kereteibe fogja. Gondolunk itt pl. a nagykunsági, hajdúsági szolgatanyás rendszerre, amikor egy nagyobb gazdának több tanyája van, s ezekre családostól ültet alkalmazottat, de a tanya működésének minden részletét megszabja. Az, hogy a föld a parasztüzemen belül milyen szerepet tölt be, s éppen emiatt mekkora a mezőgazdasági tevékenység szerepe az össztevékenységen belül, nagymértékben függ földrajzi és történeti körülményektől. A vízszabályozások előtti Alföld a maga dús vegetációjával a mai hegyvidéki területekhez hasonlóan számos mezőgazdaságon kívüli tevékenység folytatására adott lehetőséget/' 2 A földművelés, állattartás - a mai mezőgazdaság két fő ágazata - ekkor csak kiegészítő szerepű volt, s a ma Alföldön virágzó kertgazdaságok terjedését (Duna-Tisza köze, Makó és Szeged környéke, Dél-Heves, Pest környéke, Tiszazug) a félig vadon termő gyümölcsök gyűjtögetése, eltérő táplálkozási szokások (zöldfélék hiánya) megléte is gátolta. A vízszabályozások után megnövekedett a tisztán mezőgazdasági terület, s az Alföldön a már korábban megindult szabadparaszti fejlődés egy tisztábban mezőgazdasági paraszti üzemszervezeti rendszert hozott létre, mint az ország más területein. Ma az Alföld, s részben a Kisalföld elkülönül a mezőgazdasági területek41 TÓTH Tibor, 1980. 72-75. - SZABÓ László, 1968. 102-104.; 109-112. - SZABÓ István-SZABÓ László, 1978. 42 ANDRÁSFALVY Bertalan, /975.