Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Szabó László: A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata

ben kevésbé bővelkedő hegyvidéki részektől, ahol egyéb tevékenységek is szerves részei a parasztüzem szervezetének (fafaragás, kosárkötés, mészégetés, szénégetés, erdőmunkák, gyűjtögetés). Az egyes települések, vidékek helyzeti energiája sem lényegtelen abból a szempontból, hogy milyen szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül a különböző fő ágazatoknak (földművelés, állattartás, kertgazdaság) a parasztüzemen belül. A nagyobb városok, főként Pest környéke a piaci viszonyok miatt kialakíthatott kis mezőgazdasági földterülethez kötődő, intenzív és specializált kertgazdaságot, olyat, amely a parasztcsalád össztevékenységének jelentős részét a földhöz, kerthez köti, s más tevékenységeket, mint gazdaságtalanokat kizár. Hasonló lehetőséget biztosít, s az intenziválódás irányába fejleszti a földhasználatot a vasút, közút mellett való jó elhelyezkedés, a kitűnő szállítási lehetőség is. Amikor a földnek mint a termelés egyik feltételének a szerepét vizsgáljuk a paraszti üzemeknél, erre is tekintettel kell lennünk. A föld és így a mezőgazdasági tevékenység szerepe a parasztüzemen belül nagymértékben függ attól is, hogy egy adott vidéken milyenek a birtokviszonyok. Ott ahol a nagybirtok a községek határainak jelentős részét elfoglalta, s a paraszti parcellákat kis területre kényszerítette, az üzemszerkezeten belül visszaszorította a mezőgazdasági jellegű tevékenység szerepét is. A Dunántúl jó részén, az Északi-Középhegység és Északkelet-Magyarország községeiben csupán a parasztság egy kis része alakíthatott ki földhöz kötött, mezőgazdasági tevékenységet túlsúlyban tartó parasztüzemet. A falvak népének jó része pl. Fejér, Tolna, Abaúj, Zemplén, Nógrád megyében nemcsak azért élt más tevékenységek adta lehetőségekkel, mert ezt a földrajzi környezet így lehetővé tette, hanem mert nem állott módjában birtokot szerezni, s legfeljebb a XX. században nyílott lehetősége bizonyos bérletek (kishaszonbérlet) megszerzésére, s ezzel a parasztüzemen belül a mezőgazdasági tevékenység szerepének növelésére.

43 Az Alföld korábban kiváltságos területei (Hajdúság, Jászkunság, mezővárosok), de még a kisebb falvak is a lecsapolás után lehetővé tették, hogy nagy átlagban a mezőgazdasági tevékenység válhasson a parasztüzemek tevékenységének elsődleges alapjává, s a föld kerüljön a középpontba. Itt legfeljebb bizonyos rétegek maradtak ki a földszerzés lehetőségéből, s ezzel továbbra is parasztnak megmaradva speciális tevékenységet folytattak, vagy kis földeket tettek intenzív művelésűvé, s ezen speciális növénykultúrát hoztak létre. Az alföldi mezővárosok nincstelen rétege kubikos (Csongrád megye, Szolnok megye), részes arató (matyó települések, Törökszentmiklós környéke), summás (Dél-Heves, Duna menti települések) idénymunkásokká váltak, míg Kalocsa, Szeged környékén paprika, Makón hagyma, Kecskemét-Nagykőrös vidékén gyümölcs- és zöldségkertész, Csány vidékén dinnye kertész, Pest környékén zöldség kertész falvakat hoztak létre, s kis területen (1-2 kh) intenzív növénykultúrát honosítottak meg. E kis földek megszerezhetőek voltak mindenki számára, s a föld így a családi parasztüzem alapjává válhatott, a földhiány ellenére is.

44 Amikor a parasztüzem üzemszervezetét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy azt különböző okok miatt egyértelműen a mezőgazdasághoz kötni nem lehet. A föld sem mint tulajdon, sem mint bérlet vagy más használati forma nem lehet egyértelműen a parasztüzem alapja. Hogy milyen szerepet tölt be egy-egy közösség, egyegy vidék parasztüzemeinek szerkezetében, számos tényezőtől függ, s megléte vagy 43 SZABÓ István-SZABÓ László, 1978 ja. - Uő.: 1978/b. 44 Ebből a szempontból tanulmányoztuk a Szolnok megyei Tiszazugban a Nagyatádi-féle földosztást, ahol a kisparcellák jövedelmező szőlőbirtokká alakultak.