Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Szabó László: A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata
nem pótolja a többi ágazatot egyesítő, ún. vegyes típusú üzemek átfogó kutatását. Az inventáriumok és a recens felvételek anyagának (munkaeszközök) túlzott elő térbe állítása pedig azt eredményezheti, hogy olyan tevékenységek, amelyek az üzemés munkaszervezet jelentős alkotó tényezői, de nem rendelkeznek speciális vagy nagyobb értékű eszközanyaggal (így összeírásra sem kerültek), kimaradnak a vizsgálatból (pl. kaskötés, böllérkedés, fuvarozás). Ezek szem előtt tartásával lehet csupán eredményes ez a kutatási irány, s nem utolsósorban úgy, hogy miként ezt BALOGH István, VARGA Gyula, ANDRÁSFALVY Bertalan, JUHÁSZ Antal tette, egyesíti a település-építkezés kutatás és a gazdálkodás oldaláról indított kutatások módszereit. 23 4. A magyar néprajzban FÉL Edit indította el a munkaszervezeti kutatásokat az 1940-es évek elején. 24 Jó két évtized elteltével már átfogó tipológia is született. 2 ' 5 Ez világossá tette, hogy a munkaszervezet különböző típusai mögött eltérő jellegű és működésű parasztüzemek (gazdaságok) állanak, s a végzett munka során ezek egymással meghatározott viszonyba kerülve hozzák létre a eltérő típusú munkaszervezeti formákat. Éppen ezért arra volt szükség a továbblépéshez, hogy a parasztüzemek jellegét, belső szerkezetét feltárjuk, s meghatározzuk ezek típusait is. Ekkor derült ki, hogy sem a település, sem a gazdálkodás, sem a munkaeszközök oldaláról közelítve nem foghatók meg pontosan ezek a típusok. Az alap - akár faluközösségi szinten, akár kisebb egységekben gondolkodva: családi üzem, vállalkozás, bérlet - csupán a munka lehet, azaz egy-egy gazdaságban végzett összes munka, sőt össztevékenység teljes felmérése. Az ebből való kiindulás teszi csupán lehetővé, hogy egy gazdaságon (üzemen) belüli valamennyi lehetséges értékképző tevékenységet megfogjunk, s ne csak azokat, amelyek egy-egy adott gazdasági ághoz, területileg elkülönülő üzemrészhez vagy munkaeszközhöz fűződnek. S e vizsgálatok derítették fel, hogy a legkülönbözőbb tevékenységek - akár vannak eszközei, objektumai, üzemhelyei, akár nincsenek -, ha rendszeresen ismétlődnek, meghatározott célt töltenek be, módosíthatják a paraszti gazdaság vagy üzem működését, befolyásolhatják jellegét, s sajátos viszonyba kerülve egy üzemen belül más tevékenységekkel meghatározott szerkezetet alakíthatnak ki. Magyarán a családi gazdaság, birtok, üzem tevékenységszerkezete alkalmas arra, hogy a paraszti gazdaságok üzemszerkezetének apró - éppen a néprajz szempontjából fontos — különbözőségeit megragadhassuk. További vizsgálatok pedig azt bizonyították, hogy egyes közösségeket, nagyobb tájakat, népcsoportokat sajátosan kifejlesztett üzemtípusokkal éppen úgy jellemezhetünk egy adott korban, miként a népi kultúra más területeivel (viselet, népnyelv, építkezés). Természetesen e vizsgálatok még korántsem zárultak le. A legfőbb típusok, s azok is csupán az Alföld egy részén, határozhatók meg csupán. Üj gyűjtésekre, új szempontú adatfelvételek tömegére van szükség ahhoz, hogy átfogóbb tipológia e kutatási területen is létrejöhessen. S módszert kell még arra is kidolgozni, hogy más szempontú kutatásokkal hogyan egyeztethetők e vizsgálatok össze, s hogyan hasznosíthatók az eddigi település szempontú, gazdálkodás alapú vagy munkaeszköz-ellátottság oldaláról közelítő elemzések eredményei. 23 A szerzők néhány fontosabb munkáját emelem ki, mert lehetetlen felsorolni valamennyit e tárgyban. BALOGH István, 1937. - Uő.: 1934. - Uő.: 1939. - Uő.: 1961. - Uő.: 1976. - VARGA Gyula, 1976. - Uő.: 1978. - ANDRÁSFALVY Bertalan, 1963. - Uő.: 1976. - Uő.: 1978. JUHÁSZ Antal, /971. - Uő.: 1974. - Uő.: 197S. 24 FÉL Edit, 1940. - 1944- — 1948. 25 SZABÓ László, 1968.
