Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Ikvai Nándor: Népi világítás Debrecen környékén

jele volt. A világosságra (a házbeliek egymás között is) köszöntek egymásnak: ,,jó estét kívánok"! (Berettyóújfalu). A legelső világítóeszközök egyike - ez is logikusan következik a tűz funkciójából - a lángokból kiemelt égő fadarab volt.

11 Ettől a kezdő mozzanattól, a világítás számtalan variációs formája, eszköze indult el és alakult ki. A kint háló pásztorok, csőszök (Hortobágy, Berettyó vidéke) nem használtak rendszeresen világítóeszközt. A tűzből leemelt faág világánál nézték meg a távolabbi tennivalójuk színhelyét, tárgyát. Utóbb, ha a szükség úgy kívánta, az erre a célra tartalékolt gyertya világát használták (éjszakai elletés, ha valamit kerestek, stb.). Az égő faág egyenes folytatása a Dunántúlon, az ország északi területein és Erdélyben általános forgács világló (fokla). Erre vonatkozóan az Alföldön nem sikerült hiteltérdemlő adatokat összegyűjteni. Ezt a hiányt MÁRKUS Mihály a fa szűkére vezeti vissza. Ugyanő említi azonban, hogy a Tiszántúl folyómenti falvaiban van arra adat, hogy a tutajosoktól világító forgácsot vásároltak.

12 Ugyanerre a kereskedelmi forgalomra utal a szolnoki művésztelepen (18 50-1922) élő Deák Ébner Lajos Baromfivásár c. képe, ahol a piac egyik kofája mellett kibontott és csomókba kötött forgácsvilágló hever. Berettyóújfaluban az első kenyérbe egy kis ízikkórót dugtak, arra zsíros rongyot csavartak és annak világánál vetették be az egyébként sötét kemencébe a kenyeret. Ezt a kenyérbe szúrt égő pálcikát Hódmezővásárhelyen szusztorának nevezik.

13 2. kép. Bádogmécsesek és két alkalmi világítóeszköz a Déri Múzeum gyűjteményében [bádogmécs, Debrecen 1912. V.3.1912. álló; szaruba helyezett lámpa Hajdúböszörményből, V.50.41.01.; fenyőágból való mécsestalp - ismeretlen helyről a DGY. gyűjteményből.] 11 Vö MÁRKUS Mihály 1940. 92.; GÖNCZI Ferenc 1905. 279. 12 RÖBINS F. W. 1938. 6.; ECSEDI István 1925. 168. 13 MÁRKUS Mihály 1940. 123.