Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Szalontai Barnabás: Élet a nyírbátori parasztházban

tölt húst ma is ízletesebbnek tartják annál, amit más módon füstölnek. A disznó feldolgozása után a hátsó házban tartották a disznótort. Ilyenkor több asztalt is beállítottak, s ezeket padokkal, lócákkal rakták körül. A lakóház nemcsak a létfenntartás mindennapi tevékenységének, a munkának volt fő színhelye és központja, de itt játszódtak le az emberi élet legnagyobb, örömteli és szomorú eseményei, mindaddig, amíg a társadalom igényei a születés, a halál napjait fokozatosan elszakították a háztól, s egyre gyakrabban a lakodalom mozzanatait is. A születés kivételével az ilyen alkalmakkor a ház berendezése többékevésbé megváltozott az esemény időtartamára. A század első felében a nyírbátori asszonyok többsége otthon hozta világra gyermekét. Az anya ugyanabban az ágyban szült, amelyben az év folyamán rendszeresen aludt. Ilyenkor a férj néhány hétre hálóhelyet változtatott, az anya a csecsemővel aludt együtt. A gyermekágy ideje alatt nem hagyhatta el az udvart, s ugyanekkor a házat, benne a gyermekkel és édesanyjával a mágikus eljárások egész sorával védték az ártó hatalmak, a rontás ellen. A keresztelőt ünnepélyes keretek között valamelyik szobában tartották, de a meghívottak kevés száma miatt nem volt szükség a szoba átrendezésére. Lakodalom alkalmával a ház berendezése több célból is jelentősen megváltozott. Az előkészületek során a lakodalmas háznál a szabadkémény alá új, ideiglenes tűzhelyet állítottak, amelynél a lakodalomra főztek. Két derékmagasságú baklábat állítottak föl, erre két deszkát vagy ajtókat tettek, majd mindezt egy sor vályoggal borították és letapasztották. A másik megoldás az volt, hogy három vaslábat körülraktak vályoggal, sárral betapasztották, s az üresen hagyott helyen tüzeltek. A lakodalmas fazekak ezekre a nyílt tűzhelyekre kerültek. Jelentősen átalakult ilyenkor a szoba berendezése is, még akkor is, hogyha a vacsorát és a mulatságot jó időben az udvaron felállított sátorban tartották. A nagyszobát teljesen kiürítették, a bútorokat a kamrába, az udvarra, a csűrbe hordták, legfeljebb a szekrény maradt bent. Ezután a szobát telerakták asztalokkal, lócákkal, amiket a vendéglőből vagy máshonnan kértek kölcsön, vagy a szomszédoktól hordták össze. A vacsora befejeztével az asztalokat kipakolták a szobából és elkezdődött a tánc. Az ifjú pár a nászéjszakát a padláson töltötte, ahová a lent mulatózok nemegyszer vaskos tréfák közepette felkopogtattak. A nászajándékokat is a padlásra vitték fel, hogy a lakodalom ideje alatt ne legyenek útban. A temetőbeli ravatalozó megépítéséig a halotti szokások és a halálesettel járó egyéb teendők a lakóház köré csoportosultak. A szokáskör egészének ismertetése helyett az eddigiekhez hasonlóan csak azokra 'a mozzanatokra leszünk figyelemmel, amelyek kifejezetten a lakóházzal kapcsolatosak. A halottat megmosdatása és felöltöztetése után az első szobában ravatalozták föl. A mestergerenda alatt, azzal párhuamosan feküdt, feje a két ablak között, lábbal az ajtó felé. Az állványt vagy a temetkezési vállalkozótól kapták, vagy házilag rakták össze két székből és deszkákból. A kaput és az ajtót fekete drapériával terítették le. Ugyanígy a tükröt is, amelyről azt tartották, ha nincs letakarva, felszívja a halott szemét. A szobát teljesen kiürítették, legfeljebMj^ szekrény és a kredenc maradt benn. A dísztárgyakat is leszedték a falakról. Aoútorok helyére padok, lócák, székek kerültek a halottat felkereső vendégek és a virrasztásra egybegyűltek részére. Amíg a halott a házban volt, csak gyertyával világítottak. Az udvart és a ház elejét sárga homokkal szórták fel. A temetést és a halotti tort az egész házra kiterjedő nagytakarítás követte. A házat kimeszelték, földjét felkaparták, majd újra mázolták, s a háznál levő összes ruhát, ágyneműt kimosták. A halott szalmazsák-