Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bárdi Ida: A hódmezővásárhelyi tanyaudvarok építményei

követően a lakóház rangja is emelkedőben van. Ebben a korszakban, ebben az átalakulási folyamatban válik véglegessé a tanyaudvar épületeinek U-szcrű elrendeződése, amely alakzatnak a két leglényegesebb pontja most már a tanyai lakóház és az istálló. A központban többnyire a háromosztatú - szoba-f-konyha-|-kamra - lakóépület áll. Tőle jobbra emelkedik az immár külön vált istálló. Az általam vizsgált telkeken, de a visszaemlékezések szerint is a házra merőlegesen állt az istálló, nagyon ritkán volt párhuzamosan a házzal, attól mintegy 8-10 méternyire. Igen fontos szempont volt a hely kijelölésénél, hogy a házból szemmel lehessen tartani az istállóajtót, ne maradhasson észrevétlen, ha valamelyik állat elszabadul, vagy netán idegen kerülgeti az állományt. A tehetősebb gazdáknál gyakori, hogy állatfajonként külön épületet rakattak, lovaknak, teheneknek, néha az ökröknek is. De többnyire mégis egy istálló van, középen kétfelé osztva. A szarvasmarhatartás egyébként szerényebb keretek közé húzódik, s ennek megfelelően eltűnnek a telekről az aklok, karámok; szerepüket az igás és fejős állatok számára épített nyári jászol veszi át, néhol fölé rakott félereszes megoldással. Disznóólból egy vagy kettő van az udvaron. Különösen az anyakocákat tartották szívesen kerek ólban. A második ólat leginkább a góré alja jelenti, ami szintén szemlélteti a lehető legjobb helykihasználásra és az alacsony költségekre való törekvést. Az ólakat lehetőség szerint igyekeztek a lakótértől minél távolabbra építeni, de ezzel szemben hatott egy másik szempont, az ti., hogy a közelében kialakítandó trágyadomb ne legyen túl messze az istállótól, minél kevesebbet kelljen a trágyával cipekedni. 1 h*\ : \. fi--., . % r v * 2. kép. Tanyai lakóépület veteménycskerttcl (Tanya 232.)