Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bárdi Ida: A hódmezővásárhelyi tanyaudvarok építményei

BÁRDI IDA A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TANYAUDVAROK ÉPÍTMÉNYEI A tanyaudvarok (tanyatelkek) képe a hódmezővásárhelyi határban meglehetős sokszínűséget mutat. Különbségek lehetségesek a telek nagyságában, az épületek számában, kivitelezési színvonalában, karbantartottsági állapotában stb. Mégis, a sokféleségbe bizonyos egységet visz azoknak a tényezőknek az azonos volta, amelyek a tanyaudvar berendezését meghatározzák (s nyomban hozzá kell tenni: végső soron ezek okozzák a „szóródást" is). Általánosan azt lehet megállapítani, hogy a tanyaudvar külső képe mindig összhangban van a gazdálkodás milyenségével. Gazdálkodáson itt az adott korszak gazdaságából következő főtendenciáknak a tanyás termelésben való megjelenését kell érteni; tehát pl. azt, hogy egy időszakban a vásárhelyi határban elsősorban a mezőgazdaság mely ága, ágazata került előtérbe; a termelésnek állattenyésztés vagy növénytermesztés felé haladó iránya az, ami a tanyaudvarok berendezésére egységesen rányomja bélyegét. De ezen belül aztán már számtalan kisebb-nagyobb különbség jöhet létre, amelyeket okságilag megmagyarázni többnyire nem is érdemes, hisz akár a gazda esetleges rigolyája is okozója lehet egy-egy, a tipikustól való eltérésnek. A következőkben a tanyaudvar jellegének alakulását, a tipikusnak tekinthető tanyatelek formálódását igyekszünk nyomon követni részben történeti, részben recens anyagra támaszkodva. A tanyás gazdálkodás kialakulásának legkorábbi időszakából nem maradtak fenn recens adatok; de mivel a tanya ezen a vidéken eleinte feltétlenül az állattartó gazdálkodás eszköze kellett hogy legyen, feltehető, hogy többé-kevésbé ideiglenes jellegű, de elérhető anyagokból (sár, nád, husángok) összerótt építmények jelenthették a tanyai építkezés kezdeteit. Az is valószínű, hogy a hely, elrendezés stb. elsősorban a véletlenektől, ill. egyéni szükségletektől, elképzelésektől függött. A 18. század második feléből fennmaradt írásos források már eléggé fejlett, sokféle funkciót ellátó tanyaudvarok képét tárják elénk.

1 Ebben a korban a fő jellemvonás az, hogy bármekkora is egy-egy felleltározott tanya értéke, akármekkora is épületei száma, egyet bizonyosra lehet venni: található köztük istálló, a hozzá tartozó járulékokkal, tehát kúttal, vályúval, s előfordul az ilyen vagy olyan néven szereplő, de célját tekintve kisebb mennyiségű (tehát folyamatos etetésre használt) szálastakarmány tárolására alkalmas fészerféleség, s megvan a kocsiszín is. Ez az együttes az alap, tehát az adott korszakban történetileg a legidősebbnek tekinthető épületrétege a tanyateleknek. De ezek mellett ekkor már kivétel nélkül jelen van a lakóház is, igaz, olykor lényegesen kisebb értékre taksálva, mint az állatok számára emelt épületek. Egyáltalán, a feltüntetett i TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1961.