Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Lukács László: Tűzhelyek a mezőföldi házban

nyitott kéményes uradalmi lakóházak (nagyfaludi ispánház 1796, csáktornyai ura­dalmi lakóház 1803) tervrajzain már ilyen konyhai kemencéket láthatunk. 48 BÁTKY Zsigmond és GUNDA Béla megállapította, hogy az alföldi konyhák kö­zéppadkája a Dunántúl felől terjedő alacsony, négyszögletes kemencék maradvá­nyai. 49 A konyhai kemence az Alföld peremvidékein (Felső-Tiszahát, 50 Dél-Bihar, 51 Bodrogköz 52 ) századunkban is megvolt. Ennek ellenére elgondolkodtató, hogy az archaikusnak tűnő alföldi középpadka a Dunántúl nagy részének parasztházaiban viszonylag fiatal hasábkemencéből alakult-e ki. Valószínűleg akkor van igaza BÁTKY Zsigmondnak, amikor azt írja, hogy az alacsony konyhai kemence, tetején nyílt tűzhellyel, „ez a célszerű és úri tüzelőtípus" terjedt nyugatról kelet felé. Tehát nem a dunántúli parasztházakban is fiatal hasábkemencével, hanem a már korán nyitottkéményessé vált úri konyhák sütőkemencéjével lehet kapcsolatban az alföldi négyszögletes középpadka. Tudjuk, hogy a Nagy-Sárréten a középpadka legrégibb formája köralakú volt. Ezt váltotta fel a négyszögletes, asztalszerű középpadka, amely eredetileg körbejárható volt, majd a konyha hátsó falához építették. 33 Az al­földi konyha középpadkájának alakulásánál lehet, hogy csupán ez a formai és el­helyezésben' változás tulajdonítható a hasábkemencék hatásának. A Mezőföld területén a középpadka előfordulására egyetlen adattal sem ren­delkezünk. A meglevő oldalpadkák és katlanok az Alföld és Nyugat-Dunántúl te­rületére egyformán jellemzők. Használatukat tekintve a katlan inkább alkalmi (mo­sás, befőzés, disznóölés, lakodalom stb.), az oldalpadka elsősorban téli tűzhely, mi­nek parazsát használat után a szobai kemencébe tolták. A Mezőföldre jellemző szobai nyeregkemencék (dorkókályhák) területi elterje­dését KÜCSÁN József vizsgálta meg. 54 Megállapította, hogy a Dunántúl középső és keleti részén észak-déli irányban, a Zoborvidéktől Tamásiig egy bizonytalan szé­lességű sáv található, ahol a szobákban csonkagúla alakú, sárból, vályogból épített tüzelőberendezés állott, amit kályhaként (Mezőföld), de emellett kenyérsütő ke­menceként (Keleti-Bakony, Komárom m.) is használtak. Területi elterjedésével kapcsolatban KÜCSÁN József még ÉBNER Sándor által Pest megyében (Sári, Dabas, Gyón) felderített azonos alakú szobai kemencékre hivatkozik. 55 A szobabeli nyeregkemencét Kelet-Mezőföldön már banya, banyakemence néven ismerik. Azonos formában és elnevezéssel a Mezőföldtől északra fekvő falvakban (Pákozd, Sukoró, Velence) is megtalálható. VAJKAI Aurél a Pilisből és Tárnok, Sóskút községekből (Pest m.) közölt a dor­kóval vagy a banyával azonos formájú szobai kemencéket. 56 CSALOG József arról tudósít, hogy a Tolna megyei Duna-szakaszon, a Sárköz­ben is előfordulnak „a nagy négyszögletes, csonkagúla alakú banyakemencék." 0 ' Tudjuk, hogy a Nagy Magyar Alföld szobai kemencéi a Duna-Tisza közén és a Duna mentén csokagúla formájúak. 58 A Mezőföld hasonló alakú szobai nyeregke­48 VAJKAI Aurél 1957. 93-94. 49 BÁTKY Zsigmond é. n. 220-221; GUNDA Béla 1936. 193. 50 BÁTKY Zsigmond é. n. 221. 51 GYÖRFFY István 1916. 102. 52 GUNDA Béla 1936. 193. 53 DÁM László 1968. 250. 54 KÜCSÁN József 1979. 318-320. 55 ÉBNER Sándor 1927. 157-160. 56 VAJKAI Aurél 1937. 124-130, 1979. 21. 57 CSALOG József 1939. 36-39. 58 BARABÁS Jenő 1979. 77.

Next

/
Thumbnails
Contents