Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Lukács László: Tűzhelyek a mezőföldi házban
mencéi e területek kemenceformájához kapcsolhatók. Ezt a kemenceformát nyugat felé Veszprém és Somogy megyében a szobai cserépkályhák váltják fel. A Mezőföld nyeregkemencéi funkcionális szempontból azért különböznek a Nagy Magyar Alföld szobai kemencéitől, mert a Mezőföldön meglevő konyhai kemencék használata miatt ezekben ritkábban, elsősorban csak télen sütöttek kenyeret. Mivel elsődleges funkciója a fűtés volt, ezért érthető kályha elnevezésük. Ezt a funkciót sok esetben a szobai nyeregkemencék szerkezeti, építésbeli megoldása is jelzi: nevezetesen az, hogy oldalukat igyekeztek minél vékonyabbra építeni. A bemutatott tüzelőrendszer alapján a mezőföldi lakóház a BÁTKY Zsigmond által megalkotott rendszerben a középmagyar vagy alföldi háztípusba tartozik. A nyitott kémény, a kívülfűtős szobai nyeregkemence, a konyhai oldalpadkák használata egyértelműen jelzik ezt. A konyhai hasábkemence léte (ezzel együtt az alföldi középpadka hiánya) a nyugati magyar vagy közép-dunántúli háztípus tüzelőrendszeréhez kapcsolja a mezőföldi lakóházat. Mivel a Mezőföldön megismert tüzelőrendszer a kisalföldi lakóház tüzelőrendszeréhez 59 áll a legközelebb, ezért azt mondhatjuk, hogy a Mezőföldön ugyanúgy, ahogy a Kisalföldön a középmagyar vagy alföldi lakóház nyugati változata található meg. IRODALOM ASSMANN, Dietmar 1965. Backöfen ausserhalb des Wohngebäudes. Österreichisches Volkskundeatlas 2. Lieferung Bl. 22-23. Wien. BALLAGI Károly-KIRÁLY Pál 1877. A Magyar Birodalom leírása. Budapest. BARABÁS Jenő 1950. Nádvágás a Velencei-tavon. Ethnographia LXI. 81-90. 195 1. A velencei nád felhasználása. Ethnographia LXIL 145-155. 1970. A lakóház füsttelenítéséről. Ethnographia LXXXI. 276-287. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest. BÁTKY Zsigmond 1903. Dr. Jankó János: A balatonmellé ki lakosság néprajza (könyvismertetés). Néprajzi Értesítő IV. 45-74. 1930. Magyar tűzhelyek és háztípusok. Néprajzi Értesítő XXII. 113-137. é. n. Építkezés. In: A Magyarság Néprajza I. 124-245. Budapest. BENCZE László 1939. Dudar falu építészete. Tér és Forma XII. 166-170. BÍRÓ Friderika 1975. Az őrség ház- és lakáskultúrája a iS. század végétől napjainkig. Szombathely. CSALOG József 1939. Talpas sövényházak a tolnamegyei Duna-szakaszon. Néprajzi Értesítő XXXI. 35-41. CSONTOS Károly 1899. Kenése és a kenései plébánia története. Veszprém. DACHLER, Anton 1897. Das Bauernhaus in Niederösterreich und sein Ursprung. Wien. DALLOS Sándor 1937. Vannak olyanok is akiken még a nyomorgó urasági cselédek is tudnak segíteni. Üj Magyarság 1937. 20. sz. 8. 59 A kisalföldi lakóház tiizelőrendszerét FILEP Antal 1970. 327-349. tanulmányából ismerjük.
