Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Lukács László: Tűzhelyek a mezőföldi házban

jén nem feküdtek, nem főztek. Az őrségi füstöskonyha átalakulásával kapcsolatban BÍRÖ Friderika KARDOS László adatait idézi, aki a füstös konyhák mellett néhány nyitott kéményes konyhát is leírt/'

3 Ezekben középen álló, i m magas, I^Xm m alapterületű négyszögletes kemencét talált, aminek tetejét szabad tűzhelynek is használták. Ilyen kemencék a múlt század második felében a szalafőiek szerint ,,csak a papnál, a tanítónál és a kocsmában" épültek. Az őrség esetében tehát világosan látjuk a konyha közepén álló négyszögletes kemencét megelőző kemenceformákat, amelyek formai (négyszögletes) és funkcionális (kenyérsütés) jegyek alapján valóban az egykori füstösház kemencéjével lehetnek kapcsolatban. Dél-Morvaországban és Nyugat-Szlovákiában az egykori belülfütős szobai kemencék hasonló átlakulási folyamaton keresztül jutottak el a pitvarban álló, alacsony négyszögletes kemencéig. Sofia SVECOVÁ kutatásaiból tudjuk, hogy e területeken a kívülfűtős cserépkályha megjelenése után a négyszögletes, nagy szobai kemence száját is a pitvarba fordították. Ezután a kemencét már csak kenyérsütésre használták. A századfordulón ez a kívülfűtős kemence a szobából a pitvarba került. A szobában még 150 cm magas kemence helyett a pitvarban már csak 80-100 cm magasat építettek, aminek a tetején nyílt tűzön főzni kezdtek. Soha SVECOVÁ ezeket a négyszögletes, alacsony pitvarbeli kemencéket egy újabb formának tartja, amely DélMorvaországon és Nyugat-Szlovákián kívül Magyarországon és Ausztriában is elterjedt/

4 A Kosticeből és Tvrdoniceből közölt kemencék valóban a dunántúli négyszögletes kemencék párhuzamainak tekinthetők. A rendelkezésemre álló osztrák népi építészeti szakirodalom sajnos nem foglalkozik a kemencék újabbkori fejlődésével. Az mindenesetre figyelmet érdemel, hogy Ausztria keleti és déli tartományaiban (Alsó-Ausztria, Stájerország, Karinthia) konyhai sütőkemencéket, nyugati tartományaiban (Felső-Ausztria, Salzburg, Tirol) a lakóháztól független, szabadonálló sütőkemencéket találunk.

45 Témánk szempontjából különösen Alsó-Ausztria korán nyitott kéményessé vált területein (Bécsi-medence, Morvamező, Wachau) lenne fontos a konyhai kemencék alakulásának, formáinak ismerete.

46 Erre vonatkozóan sajnos csak Anton DACHLER régi munkájában találtam egy adatot, miszerint AlsóAusztria sok régi házában a sütőkemence a nyitott tűzhely alatt van. DACHLER megemlíti, hogy ez a kemenceforma különösen Magyarországon számos helyen előfordul.

47 Itt valószínűleg a Dunántúl alacsony, négyszögletes kemencéire utalt. A hiányos adatok ellenére is látszik, hogy a Dunántúl, a Kisalföld, Nyugat-Szlovákia, Morvaország déli része, Alsó-Ausztria, Stájerország és Karinthia egy olyan összefüggő területet alkot, ahol a kemence a konyhában van. Ettől nyugatra (FelsőAusztria, Salzburg, Tirol) az említett szabadonálló sütőkemencék használata, keletre (Nagy Magyar Alföld) a konyhai kemencék hiánya jellemző. A tárgyalt dunántúli konyhai kemencék korával kapcsolatban elgondolkodtató az, hogy a konyha középső részére épített, alacsony, négyszögletes kemence elsősorban a nyitott kéményhez kapcsolódik. Központi elhelyezését a konyha belső felére boruló centrális nyitott kémény indokolja. A kemencének itt volt a legnagyobb huzata, így e kemencetípus kialakulását valószínűleg a nyitott kémények nagyarányú elterjedésének idejére tehetjük. A 18. század végéről és a 19. század elejéről ránkmaradt 43 KARDOS László 1943. 196. 44 SVECOVÁ, Sofia i960. 117-119. 45 ASSMANN, Dietmar 1965. 22-23; ILG, Karl 1968. 37. 46 SCHMIDT, Leopold 1966. 304-305. munkájából tudjuk, hogy a falazott, boltozott sütőkemence Alsó-Ausztriában a középkor óta ismert, a rávonatkozó legkorábbi írásos adat 1470-ből Tulln környékéről való. Retzből a 16. századból fennmaradt nyitott kéményes konyháról is említést tesz. 47 DACHLER, Anton 1897. 47.