Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Lukács László: Tűzhelyek a mezőföldi házban

Anyaguk vályog, sárral tapasztották be, és fehérre meszelték oldalukat. A padkákon nyílt tűzön való főzés emléke még él a Mezőföld falvaiban. Ennek múltszázadi, századeleji meglétét a régi házak padlásán még fellelhető vasháromlábak, tűzikutyák is jelzik (Soponya, Füle, Mezőkomárom). A szobai kályhák elbontása, szájnyílásuk elfalazása után a padkák rakodóhelyekké alakultak át. A padkák végéhez egyik oldalon rendszerint a katlan (üstház) kapcsolódik. A katlan sok helyen még alig vált el a padkától, azaz az üst alatt egyik oldalon teljesen nyitott térben, mintegy a padkán ég a tűz (6. kép). A padkától már .erősebben különvált katlanok anyaga vályog. Hasáb alakúak. Az Igaron felmért katlan magassága 75 cm, alapterülete 65X73 cm Í7- kép). A katlanokon általában ajtót és hamulyukat találunk. A múlt század végén századunk elején megjelent takaréktűzhelyeket gyakran a padkára építették (8. kép). 4. Kályhák. A mezőföldi házakban ma is sok helyen megtaláljuk a konyhából fűthető szobai kályhákat (g-15. kép). Anyaguk a múlt században még leggyakrabban sár, vályog, századunkban már tégla. Kalózon még századunk első felében is a szobai kályhák nem közönséges nagyméretű falazóvályogból, hanem keskenyebb 7. kép. Katlan. Igar, Szabadság u. 34.