Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Lukács László: Tűzhelyek a mezőföldi házban

vastagságú rudat a kémény falába építettek be, amelyeken keresztbefektetik a füstölendő húst tartó vékonyabb fákat. A nyitott kémények területünkön az 1900-19 50 közötti időszakban szinte teljesen eltűntek. Ez a konyhák lecsukásának időszaka. Műemlékileg védett, megőrzött nyitott kémény csak Sukorón a Néprajzi Házban (Szilvás sor 7.) látható. 2. Kemence a konyhában. A konyhai kemence kockához közeli téglatest alakú (basábkemence). Mindig a kémény alja közepére a hátsó főfalhoz építették. Magassága 80-120 cm között mozog. Az 1920-as évekig a legtöbb konyhában megvolt, ma már igen ritka. Igaron mértük fel, fényképeztük le egyik példányát, Pákozdon - sajnos már romos állapotban - csak fotót készíthettünk róla. VAJKAI Aurél Szilasbalhásról (Mezőszilas), KÜCSÁN József Igarról és Ozoráról közölte ezt a kemenceformát.

20 A népi emlékezetben az egész Mezőföld területén él a konyha belső felében középen álló négyszögletes kemence emléke. Pintér Péterné Igar, Szabadság u. 34. számú házában 1975-ben lefényképezett, majd 1978-ban felmért (sajnos 1979-ben a házzal együtt elbontott) konyhai kemence csupán 83 cm magas, alapterülete 12 iX

12

^ cm (3. kép). Anyaga vályog, téglával kirakott alja a padlószinthez igen közel van. Padkája nincs. A konyhai kemencére vonatkozó adatközlésekből az derül ki, hogy aljuk a földtől 20-80 cm magasságban volt, századunkban már téglával kirakott, korábban döngölt agyagból készült. Fala és boltozata vályogból, vagy téglából épült. Falvastagsága a vályog vagy a tégla szélességével egyenlő, hogy a vastag fal minél jobban tartsa a hőt. A boltozat elkészülte után vályoggal és sárral sarkosra, téglatest ala3. kép. Konyhai kemence. Igar, Szabadság u. 34. 25 VAJKAI Aurél 1940. 312-313; KÜCSÁN József 1979. 313, 331.