Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Lukács László: Tűzhelyek a mezőföldi házban
Duna közötti Kelet-Mezőföldről a füstöskonyha egykori előfordulására egyetlen adattal sem rendelkezünk. Mindezek alapján a kívülfűtős-kemencés és a füstöskonyhás-kályhás tüzelőrendszer keveredési zónáját a Mezőföld területén keleti irányban a Sárvízig tolhatjuk ki. A tüzelőberendezések leírása A Mezőföldön ma még dokumentálható emlékanyag legrégibb rétegébe egy olyan tüzelőrendszer tartozik, amelynek legfontosabb elemei: 1. A konyha belső felére boruló nyitott kémény. 2. A nyitott kémény alatt a konyha hátsó falánál középen elhelyezkedő kemence. 3. A szobai kályhák tüzelőnyílása elé éptíett padkák, rendszerint katlannal. 4. Szobai kályhák (nyeregkemence), egyes házakban cserépkályha. E réteg elemei a 19. század végéig még együtt voltak. Ekkor kezdődött el a tüzelőrendszer átalakulása, aminek eredményeként újabb elemek (vindóf kémény, takaréktűzhelyek) jelentek meg, amelyek már a tűzhelyeknek egy új rétegét alkotják. Vonjuk sorjában részletes vizsgálat alá az emlékanyag régi rétegének egyes elemeit! i. A nyitott kémény. A füstöskonyhás házak egykori meglétére vonatkozó nyugatmezőföldi adatok természetesen nem zárják ki a nyitott kéményes házak egyidejű meglétét, sőt már igen korai túlsúlyát sem. Hiszen pontosan erről a területről már a 18. század közepéről van a nyitott kéményre adadtunk. Egy 1749-ből ránkmaradt tanúvallomási jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy Balatonkenesén Csiker Mátyás mészárosnak „nagy kéményes kőháza" volt. 21 A boltívvel vagy a mestergerenda vonalában rakott két kis válaszfallal két részre osztott nyitott kéményes konyhák külső felére a Mezőföldön nem használják a pitvar elnevezést. 22 Inkább a konyha belseje, a konyha külseje megjelölést alkalmazzák a két rész megkülönböztetésére. Tehát konyhának hívják az egész helyiséget. Belső felét gyakran kémény aljának, is nevezik. A nyitott kémények mérteinek, formáinak, anyagának vizsgálatára BARABÁS Jenő és GILYËN Nándor Vezérfonala csak a legutóbbi időben hívta fel figyelmünket. 23 Területünkön a ma fellelhető nyitott kémények anyaga leggyakrabban tégla. Néhol a boltozat anyaga vályog, de a tetőn kívüli rész minden esetben tégla. Hogy a Mezőföldön is korábban megvoltak a Kisalföld déli részén és az Alföldön tovább fennmaradt favázas nyitottkémények, bizonyítják ezt a budapesti Néprajzi Múzeumban őrzött német vázlatfüzet rajzai 1822-ből. 24 E rajzokon a Duna melletti Adonyból favázas nyitott kéményes házakat látunk. Rajtuk a kéményfej fazsindelyből készült. Vesszőből font és kívül-belül tapasztott nyitott kémények egykori meglétét Sárkeresztesen erősítették meg adatközlőim. A ma is álló nyitott kémények méretüket tekintve teljesek, azaz boltozatuk, amelyen a padlástérben egyre szűkülő, a tetőt áttörő kémény áll, teljes egészében befedi a konyha belső részét. A nyitott kéményekben mindenütt húsfákat látunk. Két kar21 CSONTOS Károly 1899. 39. 22 VAJKAI Aurél 1940. 313. említi, hogy a pitvar szót Veszprém megyében sem használják a konyha külső felére. 23 BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. 80-83. 24 A Magyarság Néprajza IV. 93. kép: Táncoló magyarok Adonyban.
