Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Lukács László: Tűzhelyek a mezőföldi házban
van dolgunk. 1 ' Az 1970-es évekig valóban két család lakott a házban. A korábbi épületrész szobájában a hosszfalakra támaszkodó födémgerendák alá mestergerendát is alkalmaztak. Mindkét épületrészt ollóágasos szerkezetű nádtető fedi. Feltűnő az első rész konyhájának kicsisége (217X423 cm). VAJKAI Aurél a balatonmclléki füstöskonyhákról megemlítette, hogy egészen keskeny, csupán másfél méter széles is akad közöttük. 18 A közeli Szentgálról pedig ezt írta: ,,A füstös konyha általában valamivel kisebb a szabad kéményesnél . . " m Fülén a keskeny konyha belső fele 249 cm hosszan boltozott. Szembeötlő, hogy a boltozat nem a hosszanti főfalon és a konyha mestergerendáján, hanem a válaszfalakon nyugszik. Tengelye így merőleges a ház hossztengelyére. A szabadkémények téglaboltozata ezzel szemben a hátsó főfalon és a mestergerendán nyugszik. Ez a konyhai boltozat eredetileg nem szabadkémény hordására épült. A szabadkéményt csak utólag építették rá a boltozatra, amikor azt egy kis nyílással (114X114 cm) áttörték. A konyha kisebbik, első része deszkafödémes. Két gerendaközben a födém lepergő festése alól a vastagon lerakódott koromréteg ma is előbukkan. A harmadik gerendaközben a padlásfeljárat volt, amit csak a nyitottkémény megépítése után zárhattak le, helyeztek át az istállóba, mert itt a födémdeszkák nem kormosak. A mai tulajdonos (özv. Punger Jánosné) elbeszélése szerint a szoba ajtaja egészen 1927-ig a tornácról nyílt. A konyha és a szoba közti ajtó csak ekkor került mai helyére. Jól láthatóan eltérő a tapasztás és repedések is vannak a tornácról nyíló szobaajtó helyén. A mai konyhaajtó helyett 1935-ig felezett (kettős) ajtót használtak. A tetőszerkezetre rakódott koromréteg is azt jelzi, hogy az első épületrész konyhája füstöskonyha volt. Jelenlegi tulajdonosa az 1920-as évek elején került ide, így a ház tüzelőberendezésére vonatkozóan csak ebből az időszakból szolgálhatott felvilágosítással. Ekkor már megvolt a szabadkémény. A konyha bal sarkában beépített takaréktűzhely, mellette a konyha és a szoba válaszfalánál, közvetlenül a szabadkémény nyílása alatt a négyszögletes kenyérsütő kemence állt. A téglából épült kemence a válaszfalon túl a szobába is benyúlt, annyira, hogy a szobai szemeskályha a kemence tetején állt. Mindkettő fűtőnyílása egymás fölött a konyhából nyílt. Az alsó kemencében csak kenyeret, esetleg rétest, a kályha felső részében levő sütőben krumplit, kalácsot sütöttek. A kenyérsütő kemencének ezt a szokatlan elhelyezését a konyha kis mérete indokolta. Hasonló elhelyezésével Kislángon is találkoztam. A konyhai kenyérsütőkemence mellett balról a vízforralásra, krumplifőzésre, zsírsütésre, lekvárfőzésre szolgáló katlan állt. Az épület második részének tüzelőberendezései, egy szabályosan épült szabadkéményhez kapcsolódnak, így ezeket a kívülfűtős-kemencés tüzelőrendszer tárgyalásakor mutatom be. A közelmúltban a Mezőföld déli részén KÜCSÁN József derített fel egykori füstöskonyhás házakat. 20 Ezek Tolna megye északnyugati részén Ozorán és Kisszékelyben találhatók. A fenti adatok megerősítik, hogy a Mezőföld nyugati felében a szabadkéményes házak mellett a múlt században még füstöskonyhás házak is voltak. Valamennyi rájuk vonatkozó adat a Sárvíztől nyugatra cső területről származik, a Sárvíz és a 17 Vö. VAJKAI Aurél 1940. 12, 224; LUKÁCS László 1974. 374-381; GUNDA Béla 1979. 247267. - VAJKAI Aurél 1973. 88. írja a Balaton környékéről: „Olykor egymás mellé épített kétosztatú füstös házakkal találkozhatunk, a két ház két család részére épült, s jellemző rájuk, hogy a gádor a két család lakóhelyének megfelelően szigorúan el van választva." 18 VAJKAI Aurél 1964. 161. 19 VAJKAI Aurél 1959. 202. 20 KÜCSÁN József 1979. 314.
