Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Erdész Sándor: A nyíri Mezőség népi építészete
szc. Az alábbiakban GOMBÁS And rás kutatásaira, 33 régi térképekre 3 ' 1 és terepbejárásunk eredményeire támaszkodva megpróbáljuk azokat az országutakat ismertetni, amelyek a XVIII. század végén még eléggé mozgalmasak lehettek (i. kép): 1. Polgár-Tiszalök. Neve: ,,Só út" vagy „Tiszai út". Polgártól Bűdig a mai 36. sz. útvonalon haladt, majd a löki rév után Tokaj felé fordult. 2. Hajdúnánás-Tiszalök. Neve: „Nagy út". Ez az út Szentmihályon és a löki réven át haladt Tokaj felé. SCHEMBERGER Ferenc 1784-ben ezt az utat sorolja a - Zemplén megyét Bihar megyével összekötő - „más utak" közé, mely Tokajból indulva (valószínűleg a löki réven át) haladt Szentmihály, Nánás, Böszörmény és Debrecen városokon keresztül. 3 '' A Debrecenből Miskolc felé igyekvő utasok, amennyiben a Büd és Dob közötti út járható volt, Szentmihálytól Tiszadob-Tiszaluc felé haladhattak tovább. 30 3. Hajdúnánás-Tiszanagyfalu. Neve: „Nagy út" vagy „Nánási út" vagy „Eszlári út". Nánástól a löki úti kereszteződésig ma már járhatatlan földút. A kereszteződéstől északra, Eszláron és Nagyfalun át, a mai műút vonalán Rakamaz-Tokaj felé tartott. SCHEMBERGER Ferenc ezt az utat országos postaútnak nevezi; mely Zemplén megyét Bihar megyével köti össze, Tokajon és Nánáson át. 3/ 4. Hajdúdorog-Vaskapu. Neve: „Dorogi út" vagy „Só út". A nyíri Mezőségben ez a legszélesebb földút. Valószínűnek tartjuk, hogy a XVIII. század végén ez lehetett a legmozgalmasabb, annál is inkább, mivel Debrecen és Tokaj között szinte nyílegyenesen haladt. Hajdúdorogtól Tamásbokorig (Szentmihály-Nyíregyháza úti kereszteződésig) a Dorogi út a mai harmadrendű műút vonalában halad, ettől északra egy 3 km-es földút következik, majd a Tiszalök-Nyíregyháza úti kereszteződéstől ismét műútként hasznosítják, egészen Basbalomig. Innen ismét földútként, Nagyfalu határában levő Vaskapuhoz tart. A Vaskapunál ez az út balra ívelve torkollik a Nyíregyházától Tokaj felé haladó, ma is meglevő országútba; illetve egy másik ága egyenes vonalban Balsán át a kenézlői révhez vezet. Az utóbbi három (észak-dél irányú) főútvonalról, dél felé követve őket, megjegyezzük, hogy a Szentmihályon keresztülhaladó „Nagy út" és az Eszláron áthaladó „Nánási út" Hajdúnánáson egyesül és Hajdúböszörményben csatlakozik a Bashalmon, Hajdúdorogon áthaladó „Só út"-ba. Ezt a három ágból egyesült utat Böszörménytől „Debreceni út"-nak nevezik. 38 5. Tiszadob-Király telek. Neve: „Löki út", vagy „Dobi út", egy régi térképen pedig „Kótaji út", mely Keresztúttól (Kótajtól) indulva Királytelken, Lökön, Dobon át haladt a luci rév felé. Ez az út a dorogi úti elágazástól a mai műút vonalában haladt. A fenti főútvonalak mellett még öt mellékútról is említést kell tennünk, melyek Szentmihályt egy-egy nagyobb országúttal vagy településsel kötötték össze, i. Tiszadob-Szentmihály. Neve: „Dobi út". 33 Gombás András egyik (1968-ban írt) tanulmányában (Paraszti lótartás Szentmihályon. Jósa András Múzeum Adattára 430-68) találunk egy rajzot (6. b) Szentmihály XVIII. századbeli határáról. Ebben feltünteti a régi országutakat is. 34 Szabolcs vármegye. Rajzolta: Sexti András, 1802. Nyíregyházi Állami Levéltár, Térképtár 229.; II. József-féle katonai felmérések 1794. 35 SCHEMBERGER F., 1979. 75. 36 ,,Aki pl. esős időszakban Erdélyből Pestre jött, az Nagyvárad-Debrecen-Miskolc-Hatvan felé került, mert ez óriás kerülő dacára hamarabb érkezett, mintha a mai Püspökladány-Szolnoki vasút vonalán ment volna". - GYÖRFFY I., 1943. 29. 37 SCHEMBERGER F., 1979. 7438 DANKÓ L, 1968. 370.
