Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Takács Lajos: A „titkos határjelek” kérdéséhez

Az efféle „titkos" határjelekkel valóban biztosabbá, szilárdabbá tehették a ha­tárokat. Csakhogy a határdombokba nem pusztán ilyen szilárd anyag került, ha­nem pl. hegyes vas, amely, à felszínhez közel, 1 könnyen erodálódhatott. Azonkívül különféle edény, korsó és üveg, amelyeknek ugyan nem egyszer csak cserepei ma­radtak, de maradtak belőlük épek is, sőt olykor az is megállapítható, hogy nem üresen kerültek a földbe. Némely esetben a határjelek elhelyezésének jegyzőköny­ve is megemlékezett ilyen speciális jelről. így a Pest megyei Eső és Gyón közti ha­táron 1385-ben, mint a határleírásban olvasható: „magnam anforam comanicalem subterrassent . . ."° De többnyire csak a jelek újításakor vagy a halom széthányása alkalmával ké­szült későbbi iratokból értesülhetünk arról, hogy a halomba egykor különleges je­leket tettek, melyek egy része ma már alig értelmezhető. így 1730-ban a Baranya megyei Kisdéren az egyik határdombban „két fazekat és egy kőből faragott récét" találtak, míg másokban, mint olvashatjuk „kiben szurkot, kiben mást". A szurok feltehetően az edény lepecsételésére szolgált eredetileg. 0 1755-ben a Vas megyei Csipkeréken pedig egy régi határhalomban „egy régi pa­raszt fazekat" találtak egy korsóval, melyben egy kis üveg volt elhelyezve, tele borral, de volt még ott, mint olvasható, „két siker tányér is".' Borral vagy pálinkával telt palackokról a középkortól kezdve a XVIII. századig találhatók adatok. Olykor arról is van hír, hogy a borosüveget különös gonddal helyezték el a halomba, külön építménybe. 1797-ben a Pest megyei Bénye határ­leírásából értesülhetünk, hogy az egyik halomból borral telt palack került elő, „mely téglákkal volt körülrakva a földben".'" . De a Sopron megyei Csáva és Felsőpulya határának 1749-es újításakor is, amint a jegyzőkönyvből értesülhetünk, a határon kétfelől egy-egy hányást emeltek, az egyiket a csávaiak, a másikat a pulyaiak. A pulyaiak az egyik határhalom alá ásott gödörbe „emlékezetül két lepecsételt palackban fehér bort" helyeztek el, míg a csá­vaiak a határ másik oldaián a saját halmuk alá többféle tárgyat, többek között „egy kovás puskát, korsót" temettek el, majd a gödörbe pénzt is szórtak, amit a nagy­számú gyereksereg nagy zsivajjal kapkodott össze. 9 Egyes adatok alapján azt következtethetjük, hogy nemcsak az üvegekben volt ital, bor vagy pálinka, hanem a többi edényben is lehetett valami. S erre nemcsak homályos utalások, és például szuroknyomok alapján következtethetünk, amivel az edényeket lefedték, hanem egész konkrét utalásokból is. A Pozsony megyei detre­fői határmegállapítás során például 1560-ban, amint az iratokból kitűnik, az egyik határhalomba „currualis rotac instar meditullium . . . millió impletum . . ." azaz kerék nagyságú csöbröt helyeztek tele kölessel. 10 A Torna megyei Somogy és Torna helységek közti határon pedig 1439-ben, amint azt a jegyzőkönyvben rögzítették, „ollam cineribus et carboribus repletam et unum ovum in medio continentem tu­mulassent". 11 Elképzelhető, hogy a fentiekhez hasonlóan azokban a korsókban, tá­nyérokban és más edényekben is elhelyezéskor ugyancsak volt valami, amelyek­ben évszázadok múltán, mikor a határjeleket megbolygatták, már nem találtak semmit. 5 GÉRESI K., 1883 (II), 316. 6 OL, Inquisitio Jur. T. R., 17/1538. 7 OL, Festetics es. lt., 16. es., Serin. II/H. 8 OL, Inquisitio Jur. T. R., 17/6189. 9 OL, OL, Esterházy es. hg. á. lt., 542/88/IX. 10 OL, Matesiczky es. lt./i 560. 11 OL, Dl. 13369.

Next

/
Thumbnails
Contents