Tóth Endre szerk.: Oláh Gábor ébresztése (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 36. Debrecen, 1981)

Szemelvények Oláh Gábor műveiből - 1. Versek

GANDHI Ha Gandhi nem Kelet Krisztusa volna, Nyugat királya lenne. Földrevert Faját emeli rád, becsület orma; Csatát nagy Albionnal játszva nyert. Háromszázmillió lelket kavar Csodás egységbe; vértelen omolnak Hullámaid tengerré; szent zavar, S a mát megnyergeli a büszke holnap. Micsoda nagyság, mennyi bús alázat, Engedni látszó páncél akarat; Ellene gőgöd, London, törve lázad, S nagy büszkeséged lombtalan marad. Szikár kis Gandhi patyolat fehérben Ül a nyakadon. John Bull zúg: „Nem értem!" VÁGTA VAKTÁBAN Gyeplőt íves nyakába vágtam, S rohan vakon lovam; Űttalanul és zabolátlan Rohan, rohan, rohan. A tél fehér pora szikrát hány Alatta, úgy dobol. Belebújt tán a suta Sátán, S tüzeli hét pokol. Magyarok vadul kiabálnak: Uram, hová rohan? Rá tétován vonok én vállat: Kérdezd meg a lovam.