Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokások változásáról

pád-korból ismert szolgarendű emberek nevei szinte kivétel nélkül magyarok.

17 Ezt még egyéb tényezők is bizonyítják. Miután tényként fogadhatjuk el a magyarság honfoglalás előtti földművelését, az idegen hatásokra, kapcsolatokra kell rámutatnunk. Az agrárkultusz összefüggéseit illetően tanulságul szolgálhatnak a földművelésre való áttérés folyamatainak külső tényezői. Az agrártudományok szempontjából két nagy hatásról kell szólnunk, amely a szókincsben igen erőteljesen tükröződik: ez a török és a szláv hatás. A honfoglalást megelőző évszázadokban a magyarság különböző török fajú néppel került kapcsolatba. Ez a kapcsolat igen mély lehetett. A honfogalás előtti török jövevényszavaink a földművelésnek szinte az egész menetét felölelik.

18 A jövevényszavakkal rávilágíthatunk arra, hogy a magyarság az egyes népektől milyen új fogalmakat vett át s ennek nyomán arra, hogy milyen viszony lehetett közöttük.

19 A magyar nyelvben meglepően sok a földművelésre vonatkozó török jövevényszó. Az érintkezés, a kapcsolat emlékét őrzi mintegy kétszázötven-háromszáz, a földművelés és állattenyésztés körébe tartozó szó.

20 A vándorlások korának a földművelésre vonatkozó török jövevényszavaiból említsünk meg néhányat: eke, sarló, búza, tarló, boglya, szérű, kender, borsó, szőlő, bor, komló, alma, körte, dió stb.

21 Ezekkel a török jövevényszavakkal kapcsolatban felvetődött az a kérdés, hogy bizonyítható-e a szavak átvételével a hozzáfűződő müveletek átvétele, elsajátítása?

22 Kétségtelen, hogynéhány fogalom, mint pl. a szőlő, bor, szűrni, söprő még nem jelenti azt, hogy a magyarok szőlőművelést folytattak. A szőlőművelés huzamosabb megtelepedést kíván s az e tárgykörbe tartozó szavak kereskedelem, adó révén is ismertté vál17 László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1944. 326-327. 18 Váczy Péter: i. m. 306. 19 KniezsaIstván: Nyelvészetés őstörténet. In: A magyarság őstörténete. (Szerk. Ligeti L.) Budapest, 1943. 183. 20 Ligeti Lajos : Az uráli magyar őshaza. In: A magyarság története. (Szerk.: Ligeti L.) Budapest, 1943. 58.; Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Budapest» 1963. 44. kk. 21 Bárczi Géza: i. m. 46. 22 Cs. Sebestyén Károly: i. m. 66-67.