Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A népszokások változásáról
hattak. Hasonlóképpen a gyümölccsel kapcsolatos fogalmak is ide sorolhatók. 23 Mindezek azonban csak a részleteket módosítják s nem változtatnak azon a tényen, hogy a magyarságot török-fajú népek tanították a földművelésre. Számottevő földművelésről elsősorban a bolgár-törökkel való kapcsolatban beszélhetünk s az alap vető földművelési fogalmak a magyar-török együttélés emlékeit őrzik. 24 Mielőtt rátérnénk arra a kérdésre, hogy mit jelenthet a török hatás az agrárkultusszal kapcsolatban, szólnunk kell az igen jelentősnek mondható szláv érintkezésről a földművelő kultúra területén. Ez a kérdés egyúttal összefügg a honfoglalást követő időszak más művelődéstörténeti problémáival. A honfoglalással a magyarság bekapcsolódott a nyugati kulturális körbe, amely nyomán a gazdasági élete, szellemi világa teljesen átalakult. A kereszténység a szellemi élet új távlatait nyitotta meg. Az új hazában talált idegen ajkú lakosság kultúrája révén új gazdasági formákkal ismerkedett meg a magyarság. 25 A földművelés igen jelentős átalakuláson ment keresztül. Valójában a korábban megismert földművelési kultúra a máig kimutatható legnagyobb hatást a honfoglaláskor, illetőleg az azt követő egy-két évszázad folyamán kapta. És itt elsősorban a szláv befolyásról kell szólnunk. Annak ellenére, hogy rendkívül nagyszámú földmüvelésre vonatkozó szláv jövevényszó van a magyar nyelvben, Deér József azt hangsúlyozza, hogy Magyarország keleti, északi és délnyugati határszélein felettébb kezdetleges, zsákmányoló jellegű szláv kultúrával találkozott a magyarság. Ezeken a területeken a lakosság a magyar és német telepesek hatására tért át a földművelésre. 26 A szláv lakosság elsősorban a peremterületeken élt, települése mindenütt a síkság és a hegyvidék határvonalára esett. A magyar-szláv érintkezés tehát elsősorban a hegyes vidékek peremén, főként a Dunántúl északnyugati részén, a Mecsek, a Mátra és a Bükk hegységek lejtőin, a Tiszaháton, a Szamosháton, a Kraszna völgyében 23 Bárczi Géza: i. m. 46. 24 Váczy Péter: i. m. 303.; Györffy István: i. m. 148. 25 Bárczi Géza: i. m. 74. 26 Deér József: i. m. 126.
