Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Imádság-travesztiák
hogy az újságbeli variánsban a szöveg huszárra, a huszárságra vonatkozik. A két vőfélykönyvi változatban ellenségről, ill. katonaságról van szó. Egyik variánsból sem tűnik ki, hogy milyen nemzetiségű ellenségről, katonáról, huszárról van szó. A két napi variáns első sorából viszont megtudjuk (Tapasztalta magyar hazánk), hogy Magyarországra jött ellenségre, idegen katonaságra vonatkozik a szöveg. Azért tartom szükségesnek mindezt hangsúlyozni, mert ha az újságok által közölt „Miatyánk" a népi variánsnak a forrása, akkor a lejegyző a szöveget nyilvánvalóan a hazai viszonyokra módosította, a készen kapott formát csekély változtatással a magyarországi egykori vagy az aktuális helyzetnek megfelelően, de mindenképpen az ellenség iránti mindenkori hangulatot kifejezően alkalmazta. Az újságokban közölt Miatyánk szövege egyáltalában nem mutatja, hogy magyar huszárokról van szó. Ezt csak a kísérőszövegben olvashatjuk, illetőleg erre az egyik variáns közlője a címben utal. Fel kell vetnünk azt a kérdést, hogy a népi variánsok - bármilyen kézenfekvőnek látszik - valóban az említett újságokban vagy esetleg más (általunk nem ismert) nyomtatványban megjelent közlemények nyomán jöttek-e létre a XIX-XX. század fordulóján? Mint említettem, Szentesi Tóth Kálmán azt írja, hogy az általa közölt katona Miatyánk az 1810-es évekből való. Az nem állapítható meg, hogy a szöveg keletkezését helyezi-e a XIX. század elejére, vagy csak a tartalom alapján hozza kapcsolatba a Miatyánkot a császári katonák egykori karcagi tartózkodásával. Ha a szöveg valóban az 1810-es években keletkezett, az esetben az említett nyomtatványokból való átvételt az időbeli eltérés természetszerűleg kizárja. Bár a múlt század elejéről a mi példánkkal megegyező Miatyánkparafrázisra nincs adatunk, abban az időszakban való keletkezését a hasonló XIX. század eleji variánsok nyomán feltételezhetjük. Ilyen variánst közöl Bán Imre-Julow Viktor Az elnyomott jobbágyok Miatyánkja a földesurak ellen címmel a debreceni kollégium diákköltészet anyagából. Korábban másik változatát publikálta Komlós Aladár, illetőleg részleteit Molnár Pál. 8 Az alábbiakban mi is be8 Bán I.-Julow V.: i. m. 151-153.; Komlós A.: i. m.; Molnár Pál : Debrecen a régi magyar irodalomban. Budapest, é. n. 118.
