Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Virág a népszokásokban és a népköltészetben

Rákóczi várban egy rózsás mennyezetű szoba, amelyben a Habsburg-ellenes Wesselényi-összeesküvés résztvevői tárgyaltak. A magyar nyelvterületen széles körben ismeretesek olyan gyermekjátékok, amelyek énekes szövegében rózsa, liliom, viola, ibolya stb. szerepel, többnyire a kezdő formulában. A következőben a liliom, a viola és a rózsa együtt fordulnak elő. Szimbolikus jelentésükről alább lesz szó. Leánykák körbe fogódznak, egy középre áll s az ének szövege szerint játszanak : Fejér liliomszál, fejér liliomszál! Sej, ugorj a Dunába, sej! ugorj a Tiszába. Támaszd meg oldalad az arany villával! Sej! támaszkodj meg szépen, sej! türülközz meg szépen Szakajcsd violádat, sürgesd meg rózsádat! Szakajcsd violádat, sej! sürgesd meg rózsádat! (Besenyőtelek, Berze-Nagy J.) Hasonló játékvariáns, amelyhez olykor tánc is kapcsolódik s kisebb fiúk és leánykák együtt is játsszák : A pünkösdi rózsa kihajlott az útra, Én idessöm, én kedvesöm, szakiccs eggyel róla, Szakisztottam eggyet, el is szalasztottam, Tébe, vajba feresztettem, hóba szalasztottam. (Nyárszó, Kresz M.) A gyermekjátékok közül megemlítjük még az ispilángi rózsa néven ismert változatot. Voltak kutatók, akik a rózsával összefüggő dalszövegben a magyarság ősi hitvilágának emlékét keresték. Erre adott alapot az ispiláng rejtélyesnek tűnő szó, amelynek a jelentése azonban csakhamar megoldódott, nagy csalódást okozva mindazoknak, akik e bájos énekben és gyermekjátékban a régi magyar kultúrát nyomozták. A leánykák körbeállva összefogódznak. Akit az énekben megneveznek, hátrafordul, az ellenkező irányban indul