Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

kettős összetételben. Azaz, amikor a magyarok a fogalmat átvették, az még a poludná baba formában volt ismeretes, amelyből a magyaroknál a délibáb, a szlovákoknál a poludnica alakult ki." Bednárik R. magyarázatának legfőbb buktatóját abban látom, hogy egy nyelvi attrakcióra épül. Szokás vagy hiedelem idegen néptől való átvétele bonyolult folyamat, de korántsem annyira, hogy az átvétel a hiedelemre vonatkozó terminológiában, a mitikus lény nevében is komplikált átalakulás következzen be. Miután Bednárik R. csak kikövetkezteti, éppen a magyar déli babából a szlovák poludná babát, erre a XI-XII. században állítólag ebben a formában ismert fogalomra és szlovák (szláv) mitikus lényre vezeti vissza a déli babát azzal az elgondolással, hogy a szó első tagját lefordították, a második megmaradt és így vonódott a két szó egy fogalommá, amely a továbbiakban azt a mitikus lényt jelentette, mint amit a poludnica, amely az átadó nyelvben az addigi poludna baba nevű mitikus lény nevéből alakult bizonyos nyelvi fejlődéssel. Túlságosan komplikált a nyelvi fejlődésnek és átvételnek ez az iránya. Az átvételnek ebben az elképzelésében különösen kételkednünk kell, ha arra gondolunk, hogy a poludná baba a szlovákban ismeretlen és így ha a déli baba szlovák megfelelőjéből, a poludnicából akarjuk levezetni a magyar mitikus lény nevét, akkor azt kellene állítanunk, hogy előzőleg az átvevő (magyar) nép visszaállította a fogalom eredeti alakját - a poludna babát - azt félig lefordította és ennek a kevert, félig magyar, félig szlovák szónak meghagyta a jelentését, a tartalmát, a mitikus lénnyel kapcsolatos hiedelmeket. Úgy vélem, szükségtelen a kérdés további bonyolítása. Természetesen nem vetjük el a baba valamelyik szláv nyelvből való átvételének lehetőségét. Feltehetően valamelyik délszláv nyelv volt az átadó. Erre gondolhatunk a göcseji és a Szeged környéki adatokból. Azonban azt sem tartjuk lehetetlennek, hogy a baba - mint mitikus lény - ismert volt már a honfoglaló magyarság kultúrájában nyilvánvalóan nem az általunk ismert funkcióval - és így a vándorlások során is megismerkedhettünk vele. A baba (és a deli is) a török99 Bednárik, R.: i. m. 178-181.