Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
ben általános, de a hiedelemre vonatkozó konkrét adatok, párhuzamok irányában nem akarunk éppen a délibábbal a délibábos nyelvészet ingoványos talajára kerülni. 99a A szalmabábu és más antropomorf figura az aratási szokásokban Az előzőekben a gabonával, a mezővel kapcsolatban álló mitikus lényeket vizsgáltuk az aratási hiedelemkörben, a különböző szólásokkal való összefüggésben. A következőkben a szokáskörből egy jellemző motívumot kiemelünk és azon keresztül, mint az aratási szokáskör egy részén végezzük el a vegetációs démonokra vonatkozó kérdések elemzését. Figyelmünket az aratási szokáskör antropomorf figurájára, a gabonából, ill. fából készített bábukra fordítjuk. Már az eddigi példákban is szerepelt az ember alakú bábu, részben az utolsó kéve személlyé nyilvánításában, részben a gabonaszálak ténylegesen ember alakúvá formálásában. Az ember figurális megjelenítése a szokásokban külön kutatási területet jelent. Az ide tartozó kérdések vizsgálatát nem csupán az aratás hagyománykörére való leszűkítéssel kell végezni, hanem a néphagyomány más pontjain előforduló antropomorf figurákkal együtt szükséges vizsgálat alá vonnunk. Jelen alkalommal ennek csak részben tudunk eleget tenni. A hagyomány más pontjaival való összevetéseink elsősorban a már eddig megállapított eredmények tanulságaira irányulnak. A búzaszálakból, gabonából készített antropomorf bábu előfordulására, ismeretére az aratási hagyományban a magyar nyelvterület több pontjáról vannak adatok. Néhány példára már korábban megjelent munkákban találunk hivatkozást. Újabban helyszíni megfigyelések során felszínre került több olyan adat, amely ennek a szokásnak egykori funkcionálását igazolja. Századunk elején Novak J. L. Bény községből (Esztergom m.) 99a Egyébként már Tolnai V. utalt arra, hogy a délibába, délibáb szó valószínűleg a törökből került a magyar nyelvbe. Tolnai V.:i. m. 30.
