Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokások változásáról

nyelvben. 30 Felvetődik azonban az a kérdés, hogy vajon a len Isme­retét és a vele kapcsolatos munkamenetet is a szlávoktól sajátította-e el a magyarság? A len már ismeretes volt a szláv hatás előtt is. A kender a lent is jelentette. A kender pedig a honfoglalás előtt ke­rült a magyar nyelvbe, mégpedig olyan török nyelvből, amelyben a kender szót a len jelölésére is alkalmazták. Később azonban, a honfoglalás után, amikor a len termelése fellendült, szükségessé vált a fogalmak elkülönítése. A szláv len szó a magyar nyelvben bizonyos tekintetben kapcsolatban áll a lenipar kibontakozásával és így vég­eredményben a termelés kialakulásához viszonyítva egy késői fo­lyamat eredményének tekinthetjük. 31 Nem látom szükségesnek, hogy a kérdést tovább részletezzük. Összefoglalhatjuk azokat a tanulságokat, amelyeket a honfog­lalást megelőző és követő időszak nyújt a magyar földművelés struk­túráját illetően. Tulajdonképpen számunkra az a fontos ebben a kérdésben, hogy a mezőgazdasági szokáskörben megállapíthatók-e a korai kapcsolatok, a honfoglalás előtti és közvetlenül a honfogla­lást követő időszakban az idegen befolyások. Az elmondottak, az eddigi ismeretek alapján milyen támpont­jaink lehetnek a magyar agrárkultusz honfoglalás előtti rétegének vizsgálatában? Egyáltalában, lehetséges-e ezt a réteget megfigyelni, leválasztani a kultusz egészéből? Azt megállapítottuk, hogy a ma­gyarság akkor már foglalkozott földműveléssel. Teljes bizonysággal állíthatjuk, hogy bizonyos rítusok kapcsolódtak a munkafolyama­tokhoz. A mezőgazdasági munkafolyamatok közül a legfontosabbak a szántás, vetés és aratás a földművelés tényéből egyenesen követ­keznek. E három munkafolyamat minden termesztett növénnyel összefügg. A nomád népek legáltalánosabb növényét, a kölest már az ugor-magyar korban termelték elődeink. A honfoglalást megelő­ző korban pedig a legfontosabb táplálékul szolgáló növényt, a bú­zát (Triticum dicoccum) is ismerte és termelte a magyarság. Ez 30 Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai, 1/1-2. Budapest, 1955. 311-312. 31 Váczy Péter : i. m. 285. Kendermegmunkáló eszközök honfoglalás előtti tö­rök, illetve szláv kapcsolataihoz: Szolnoky Lajos: A tiló. Népr. Ért., XLVII. 1965. 5-66.; Uő.: A rostfésűk. Népr. Ért., XLVIII. 1966. 89-126.

Next

/
Thumbnails
Contents