Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokások változásáról

ban döntő megállapítást tehetnénk az időbeliség és az eredet tekintetében. A honfoglalás előtti földművelés kérdése azonban egyáltalában nem oldható meg a szolganépekre való hivatkozással. A kutatók gyakran óvakodnak attól, hogy a magyarság honfoglalás előtti földművelésére határozott nemmel válaszoljanak. Kring Miklós hangsúlyozza, hogy a magyarság a honfoglalás előtt minden kétséget kizáróan ismerte a földművelést, de nehéz megállapítani, hogy a föld megmunkálásából mennyire vette ki a részét és mennyit bízott szolganépére.

7 Deér József szintén hasonló véleményen van, amikor arra utal, hogy a magyarok bár nem folytattak intenzív földművelést, a termelésük nem szorítkozott csupán a nomádok igénytelen növényi táplálékának, a kölesnek a megszerzésére, hanem kiterjedt a szemtermelés egész körére és az ezekkel kapcsolatos munkák végzését nemcsak az idegen szolganépeknek kell tulajdonítani.

8 Tényként fogadhatjuk el, hogy a magyarság a honfoglalás előtt Dél-Oroszországban, a dél-orosz steppen mint állattenyésztő és mint földművelő jelenik meg. Idevonatkozóan különösen fontos eredményre jutott Váczy Péter és Bartha Antal.

9 Váczy Péter abból a kérdésből indul ki, hogy a magyarok a honfoglalást megelőző időben milyen területen, milyen ún. steppei zónában éltek; a száraz steppei zóna vagy a ligetes, erdős steppei zóna volt-e lakóhelyük, legeltetési területük? A száraz steppei zónát a magyarok következetesen elkerülték.

10 Ebben az övezetben a nomád pásztorok nem művelik a földet, ha7 Kring Miklós: A gazdasági élet. In: Magyar művelődéstörténet, I. (Szerk.: Domanovszky S.), Budapest, é. n. 218-219. 8 Deér József: A honfoglaló magyarság. In: A magyarság őstörténete. (Szerk.: Ligeti L.) Budapest, 1943. 145. 9 Váczy Péter: A korai magyar történet néhány kérdéséről. Századok, XCII. 1958. 265-345.; Bartha Antal: A IX-X. századi magyar társadalom. Budapest, 1968. Őstörténetünk számos kérdésével összefüggésben 1. a Magyar őstörténeti tanulmányok c. kötetben különösen Barabás Jenő, Bartha Antal, Györffy György, Róna-Tas András és Voigt Vilmos tanulmányát. (Szerk.: Bartha A.-Czeglédy K.-Róna-Tas A.) Budapest, 1977. 10 Erre utal már Deér József: i. m. 143.