Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Előszó

alig vagy egyáltalában nem fordított figyelmet. A kutatás ezen kép­viselői általában úgy vélekednek, hogy a magyarság több mint ezer éve gyalogol Európa felé. Pedig mily szépen mutatott irányt Györffy István, aki a következőket mondotta: „Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettük-e mindazt, amit az európai műveltség nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelő­dést." Ide kívánkoznak Széchenyi István szavai is: „A magyarnak, hogy valami legyen Európában, egyedül magyarnak kell lennie; ez dicső és nemes öröksége." Nekünk, népi kultúránk kutatóinak fö­löttébb nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogyan fejlődött, ala­kult műveltségünk és az átadás-átvétel sok évszázados bonyolult folyamatában hogyan lettünk „európai magyarrá" ; a magyar nép kultúrája milyen sajátos jegyekkel jellemezhető, amelyek összességé­ben elválasztják a környező népektől, de amelyek részleteiben össze­kapcsolják a Kárpát-medence - és tovább Európa - népeivel. Vizsgálataimban fokozott szerepet kaptak az interetnikus kap­csolatok, a kulturális elemek átadásának, átvételének a kérdései. Több fejezet középpontjában a szokások kapcsolatának területi és történeti összefüggései állnak. Az interetnikus kapcsolatok vizsgálata során sokan úgy vélték, hogy a politikai határoknál már szorosabb kontaktus kezdődött két nép kultúrája között. Az első világháború után ez a szemlélet több kutató munkájára erősen rányomta a bélye­gét. A kulturális kapcsolatokat időben sok évszázadot, sőt egy évez­redet átívelve kell figyelnünk. Ebben az összefüggésben különösen a migráció és a kolonizáció révén létrejött és kialakult kulturális kap­csolatok kérdései kerülnek előtérbe. A migráció és a kolonizáció népek, közösségek és egyedek révén változatos hagyományt alakított ki a Kárpát-medence népi kultúrájának térképén. Népszokásaink története szorosan összefonódik a magyar nép gazdasági, társadalmi fejlődésének történetével. Szokásaink életün­ket, tevékenységünket szövevényesen behálózzák. A közösségi kap­csolatok a hagyományok által kialakított és tudatosan létrehozott szokások nélkül elképzelhetetlenek. A szokások rendszerbe foglalják a közösségek életét, munkatevékenységét. A népszokások és általá­ban a szokás fogalma alá tartoznak mindazok a cselekvések, amelye­ket az emberek mindennapi életükben a hagyományoknak megfele-

Next

/
Thumbnails
Contents