Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokások változásáról

tozás alig látszik, legfeljebb csak annyi, hogy a szoba teljes lehintése helyett egy kisebb szalmacsomót helyeznek az asztal alá. Ugyanazon szokásban a funkciók halmozódását is megfigyel­hetjük. Pl. karácsony este hagyományosan halat készítenek vacso­rára. A hal pikkelyét kendőbe csavarva az ágypárna alá helyezik. Az a hiedelem, hogy ily módon szerencsét idéznek elő, a következő évben sok pénzük lesz (Tiszakécske). A hal böjti eledel. A karácso­nyi böjt egyházi rendeleten alapul. 7 A rendelet nyomán a halétel karácsonykor hagyományossá, szokássá vált. Ehhez azonban - nyil­vánvalóan nem a rendelkezéssel egyidőben - a pénzre való varázsló eljárás kapcsolódott. A szokásban változás csak annyiban történt, amennyiben a hal nemcsak a böjti táplálkozás elsődleges funkcióját tölti be, hanem előidézőjévé vált egy újabb szokásnak, hiedelemnek. Valójában tehát nem a szokás változott meg, csak ahhoz újabb mo­tívum kapcsolódott. Változásról azonban mégis beszélhetünk, mert most már a két motívum együttesen jelenti a szokást. A nehezebben megoldható feladatok közé tartozik annak a meg­állapítása, hogy a szokások életében sokszor az ilyen alig észreve­hető változás, kapcsolódás, vonzás és taszítás milyen okok követ­kezményeként áll elő? Nyilvánvalóan, a példánkban is a belső ko­hézió eredményezte a kapcsolódást. Ez természetszerűleg következik be olyan szokásnál, amely a ciklikus ünnepek olyan komplexumá­hoz tartozik, amely a mágikus varázsló eljárásoknak egyébként is kedvező alkalma, területe. Tulajdonképpen a karácsonyi szalmánál is megfigyelhettük ezt, ahol ugyancsak funkcióhalmozódás követ­kezett be. A változásvizsgálatot nagymértékben megnehezíti az, hogy a szokás fogalma alá a legkülönbözőbb jelenségek tartoznak. A rend­kívül heterogén szokásanyag - amelyben látszólag logikai össze­függés nem mutatkozik - az emberi közösségek életében fonódik össze. Természetszerű tehát, hogy ha a szokások az emberrel, a tár­sadalommal kapcsolódnak egybe, az ember és az emberek által lét­7 Artner Edgar : Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása és magyarázata. Budapest, 1923. 33 kk.

Next

/
Thumbnails
Contents